Az év tudományos felvetései, amik mindent felforgathatnak
2023-ban is számos felfedezés történt, a tudományok minden területén. Viszont néhány nagyon komoly feltevés is megszületett az erre mutató jelek alapján, amik még bizonyításra várnak – de ha igaznak bizonyulnak, teljes területeket forgathatnak fel jelenlegi ismereteinkből.
A Science News összeszedte közülük a legnagyobb horderejűeket.
Néhány galaxis túl nagy tömegű, hogy tudományosan magyarázható legyen a létezésük.
A NASA James Webb űrteleszkópjának adatai szerint néhány galaxis a nagyon korai világegyetemből a vártnál akár százszor nagyobb tömegű. Ez nemcsak azt az elképzelést kérdőjelezi meg, hogy az anyag lassan halmozódott össze az univerzum fennállása során, hanem a galaxisképződés valamilyen ismeretlen módjára is utalhat. A galaxisok súlyát és távolságát azonban fényük részletesebb elemzésével meg kell erősíteni, mielőtt a csillagászok átírnák a kozmikus történelmet.
Sötét anyagból álló csillagokat szúrhatott ki a James Webb űrteleszkóp.
Az úgynevezett sötét csillagok egyelőre kizárólag elméletben léteznek, de a JWST három olyan objektumot figyelt meg, amelyek az ilyen csillagoktól elvárt fényt bocsátanak ki. Ha tényleg léteznek, a sötét csillagok új információkat tárhatnak fel a csillagok keletkezéséről és a biztosan létező, mégis kiismeretlen tulajdonságú sötét anyag természetére. A fények azonban normál csillagoktól is származhatnak, így a csillagászoknak részletesebb adatokra lesz szükségük ahhoz, hogy kiderítsék az objektumok valódi természetét.
A nagyagyú hominidák mellett más fajok is tisztelhették halottaikat.
Egy kutatócsoport állítja, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi mellett homo naledi is szándékosan temette el a holttesteket egy dél-afrikai földalatti barlangban. A szkeptikusok szerint azonban a testek, amelyek 160 000 évvel megelőzik a h. sapiens és a neandervölgyi temetkezések legkorábbi bizonyítékait, a barlang aknáin keresztül hullhattak be, vagy a víz moshatta őket a barlangok padlójának természetes mélyedéseibe.
Az őskorban gyakori lehetett a kannibalizmus.
Kutatók szerint egy 1,45 millió éves megkövesedett lábon található állítólagos szerszámnyomok az emberi elődei közötti kannibalizmust bizonyítja. A Kenyában talált csonton lévő nyomokat valamilyen emberszabású lény készíthette egy kőszerszámmal, amellyel egy társa sípcsontjáról faragta le az izmot. A paleoantropológusok szerint ugyanakkor néhány csontcsípés még nem jelent kannibál ételmaradékot.
Vulkánkitörések indíthatták be az életet a Földön.
Többmillió éves vulkáni törmelékek egy új vizsgálatából kiderült, hogy ezek sok nitrátot tartalmaztak, amelyek a légkörben képződtek. A kitörések hevességükkel szétszakíthatták a molekuláris nitrogént, felszabadítva a nitrogénatomokat, hogy más elemekkel kötődjenek és az élet számára hasznos molekulákat – köztük nitrátot – alkossanak. Egyes tudósok szerint ugyanez a folyamat több milliárd évvel ezelőtt is megtörténhetett, és létrehozhatta a korai élet összetevőit. Az állítás alátámasztásához azonban még figyelembe kell venniük az ősföld légkörének eltérő kémiai összetételét.
A Föld belső magja néhány évtizedenként megváltoztathatja forgásirányát.
Két egymástól független, földrengések mérésén alapuló tanulmány is arra enged következtetni, hogy a szilárd belső mag nemcsak forog, hanem a forgásirányát is megváltoztatja. Más adatok azonban arra utalnak, hogy a belső mag néhány évente fordul meg, vagy egyáltalán nem forog. Viszont bármi is történik odalent, úgy tűnik, szerencsére nem veszélyezteti a felszíni életet.
A csecsemőmirigy talán mégsem jelentéktelen a felnőttkori egészség szempontjából.
Ez a tüdőfelek közötti immunrendszeri szerv gyermekkorban a legaktívabb, és az életkor előrehaladtával elsorvad, ezért felnőttkorban gyakran feláldozhatónak tartják. Egy több mint 2000 mellkasi műtéten átesett felnőttet vizsgáló tanulmányban azonban a kutatók arról számoltak be, hogy eltávolítása után a következő néhány éven belül megnőtt a halálozási ráta és rákos megbetegedések aránya. Hogy miért? Arra még keresik a választ.
Érdemes elolvasni:
