A valaha volt legnagyobb hópehely pizza méretű lehetett

Hópehely lehet bármi, ami télen felhőkből hullik, de amikor az ünnepi dekorációkat is inspiráló egyedi alakzatokról beszélünk, akkor hókristályokról van szó. Növekedési mintázatukat a környezeti feltételek diktálják, jellemzően hatszoros szimmetriával ágaznak szét, de vajon van-e határa annak, hogy mekkorák lehetnek? Attól függ, hogy miről beszélünk.

1887. január 27-én éjjel egy heves téli vihar “tejeskannánál nagyobbnak” leírt hópelyheket szórt a Clark Fork folyó völgyére, Matt Coleman tanyájának közelében, a montanai Missoula közelében, az Egyesült Államokban,

írja a Guinness Rekordok Könyve. “A beszámolók szerint akár 38 cm szélesek és 20 cm vastagok is lehettek.”

Itt válik fontossá a hópehely és a hókristály megkülönböztetése, mivel ezek a gigantikus hószemek sok hókristályból álló, összepréselt csomók lehettek, számol be az IFLScience. A hókristályok annak az eredményei, hogy a víz gázból egyenesen szilárddá fagy anélkül, hogy előbb folyékonnyá válna, míg a hópehely lehet bármilyen, az égből lehulló jeges csomó.

Dr. Kenneth Libbrecht, a Caltech fizikaprofesszora és hókristályok szakértője pályafutása során foglalkozott azzal a rejtéllyel, hogy miért alakulnak ki különböző alakú hókristályok.

Ez egy olyan rejtély volt, amit úgy tűnt, valakinek meg kellene oldania. Szégyen a tudományos közösség számára, hogy nem tudjuk, hogyan működik. Mármint, ez az égből hullik, itt van az orrunk előtt.

A hókristályok tanulmányozásával töltött több mint 20 éve alatt létrehozott egy modellt, amely megmagyarázza, hogy a különböző hőmérsékletek miért eredményeznek különböző struktúrákat, valamint a “Nincs két egyforma hópehely?” kérdéssel is foglalkozott, amikor laboratóriumi körülmények között “egypetéjű ikreknek tekinthető” kristályokat hozott létre.

Miután ennyi mindent megnézett, nem meglepő, hogy a legnagyobb egyedi hókristály rekordját Libbrecht egyik vadon végzett megfigyelésének tulajdonítják. A hatalmas kristály elejétől a végéig 10 milliméteres volt.

Érdemes elolvasni:

Forrás: