Mi történne, ha gyufát gyújtanánk a Jupiteren?

Mi történne, ha valaki meggyújtana egy gyufát a Jupiter felhői között? Miből kellene egy gyufának egyáltalán készülnie, hogy meggyújtsa a gázóriást? Mekkorának kell lennie? És mekkora kárt okozna ez a robbanás a Naprendszerünkben?

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, amely a Földnél 300-szor nagyobb tömegű, sűrűsége azonban kisebb, mint otthonunké. Gázóriásként nincs szilárd felszíne sem, légköre 90%-ban hidrogénből, nagyjából 10%-ban héliumból, valamint nyomokban metánból és ammóniából áll. Ennyi hidrogén jelenléte miatt felmerülhet a kérdés, hogy a Jupiter akár gyúlékony is lehet, nemde? A What If elmagyarázta, mi is történne pontosan.

Tehát ha meggyújtanánk egy gyufát, mi történne?

Amikor végighúzzuk a gyufaszálat a gyufásdobozon, apró kémiai reakciók sorozatát indítjuk el, amelyek lánggal végződnek. A dobozon való súrlódás által a vörös foszfor fehér foszforrá alakul. Ez összekeveredik a levegő oxigénjével, és meggyullad. Oxigén nélkül ez a gyulladás nem történne meg. Tételezzük fel, hogy fel akarjuk gyújtani a Jupitert, és kell egy új módszer, amivel leküzdhető lenne az akadály.

Először is, újra fel kell találnunk a gyufásdobozt. Olyan kellene, amely képes meggyújtani a gyufát anélkül, hogy külső oxigénre lenne szükség a légkörben. Tehát a fehér foszforra nem lenne szükség a gyufában.

Ehelyett olyan anyagra van szükség, amely a súrlódásból elég hőt tud termelni ahhoz, hogy a gyufaszálon lévő kálium-kloridot oxigénné bontsa. A láng így addig égne, amíg a gyufaszál bevonata tart. De egy gyufaszál nem biztosítaná a Jupiter meggyújtásához szükséges oxigént. Sokkal többre lenne szükség.

Tekintve, hogy a Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb tömegű bolygója, elképesztő mennyiségű hidrogént égetnénk el. Ahhoz, hogy ennyi hidrogén elégjen, rajta kívül még feleannyi oxigénre lenne szükség a légkörben, mint amennyi hidrogén van.

Ebből következik, hogy rengeteg oxigént kell összegyűjteni. És mivel az oxigénmolekulák sokkal nehezebbek, mint a hidrogénmolekulák, az oxigén teljes tömege körülbelül a Jupiter tömegének hatszorosa lenne. Ehhez az egész Naprendszerben nincs elég oxigén.

A Jupiter sajnos nem fog egyhamar lángba borulni. És mielőtt elgondolkodnánk rajta, még a legintenzívebb becsapódás sem okozott egyetlen szikrát sem a gázóriáson.

1994-ben a Shoemaker-Levy 9 üstökös a Jupiterbe csapódott. Ahogy belépett a légkörbe, több darabra tört, némelyik az átmérője pedig elérte az 1 km-t is. Ezeknek a daraboknak a teljes becsapódása akkora volt, hogy a teljes mozgási energia többszöröse volt a hirosimai atombomba erejének. De még ezek sem voltak képesek felgyújtani a Jupitert.

Érdemes elolvasni:

• Megtalálhatjuk az univerzum legelső csillagait?
• Dél-Amerika „csillagász papjai” a galaxisunkhoz igazodó óriási struktúrákat építettek