Tudtad? A szkíták emberek vérét itták, az ellenségeik bőréből pedig tarsolyt készíthettek

Egy elmélet szerint a szkíták nem csupán bátor harcosok és jó lovasok voltak, de ellenségeik vérét is megitták, és emberi bőrt is felhasználtak tárgyak készítéséhez.

Egy nemzetközi antropológuscsoport felfedezte, hogy az ukrajnai lelőhelyeken feltárt két ősi szkíta bőrdarab emberi bőrből készült. A PLOS ONE honlapon ismertetett projektjükben a csoport a görög történész, Hérodotosz beszámolóját vette alapul az ókori szkíta harcosok bizonyos viselkedési formáiról.

Korábbi kutatások megállapították, hogy a szkíták néven ismert ősi népcsoport a mai Pontika-Kaszpi sztyeppén élt körülbelül i. e. 700 és i. e. 300 között. Mivel vándorló nép volt, nem sokat tudunk róluk azon túl, hogy ádáz harcosok és kiváló lovasok hírében álltak. Magyarországon sokan az ősi magyarokhoz kötik őket, és nagy tisztelettel beszélnek róluk. 

Nemcsak lovas kultúrájukról voltak híresek a szkíták, hanem a harci stratégiájukról és a kegyetlenségükről is, különösen azokkal szemben, akik ellenségeskedtek velük vagy megpróbálták elfoglalni területeiket. 

Az ókori görögök ismerték őket, például a híres történész, Hérodotosz említette őket írásaiban.

Elmondása szerint ismert volt, hogy megölt ellenségeik vérét itták, és néha a skalpjukat használták arra, hogy letöröljék a vért a kezükről. 

Az ókori források beszámolnak a szkíták könyörtelen harcmodoráról. Azt mondják, hogy nemcsak a katonákkal, hanem a civil lakossággal is kegyetlenek voltak. Különféle kegyetlen cselekedetekkel, beleértve a városok és falvak lerombolását, a foglyokkal való kegyetlen bánásmódot és az öldöklést is velük azonosították.

Egyes beszámolók szerint a szkíták gyakran vágták le az ellenfelek fejét, majd ezeket a fejeket különböző célokra felhasználták, például díszítésként vagy a győzelem szimbólumaként. A szkítáknak vallási és kulturális szokásaik is olyanok voltak, amelyek bizonyos esetekben a kegyetlenségüket táplálták. A szertartásaik között szerepeltek az áldozatok és a szertartásos italozások, amelyek a győzelem vagy az istenek jóindulatát kívánták elősegíteni.

Arra is utalt Hérodotosz, hogy beszámoltak neki arról is, hogy ellenségük jobb kezéről levágták a bőrt, és abból készítettek bőrt a tarsolyukhoz. A kutatócsoport az új kutatás során ez utóbbi állításra keresett bizonyítékot.

A kutatók különböző paleoproteomikai technikákat alkalmaztak, hogy elemezzenek 45 bőrmintát, amelyeket 14 szkíta ásatási helyszínről gyűjtöttek. Mindegyiknek azonosítani tudták a forrását – kettő kivételével mindegyik ló-, szarvasmarha-, kecske- vagy juhbőrből készült. A másik kettő emberi eredetű volt, ami megerősíti Hérodotosz írását.

A két emberbőrből készült bőrminta további vizsgálata azt mutatta, hogy azokat csak a tokmányok felső részére készítették; a tokmányok többi része állati bőrből készült.

A kutatók szerint eredményeik nemcsak az ókori szkíta harcosokról szóló történeteket erősítik meg, hanem azt is, hogy a harcosok saját maguk készítették a tárakat, és bármit felhasználtak, ami a kezükbe akadt. 

Végeredményben azért fontos azonban megjegyezni, hogy a szkíta népet néha túlzott mértékben is demonizálták az ókori források, és a valóság és a mitológia gyakran összemosódik.

A nadrág története kapcsán Magyarországon ma már szinte közhelynek számít, hogy a steppei népek terjesztették el Európában. Tényleg így van? Utánajártunk, részletek itt.

Szkítaák, mint honos népcsoport Magyarországon?

Ahogy írtunk róla júniusban, egy magánszemély kezdeményezte a szkíták Magyarországon honos népcsoporttányilvánítását. A parlament most decemberben döntött, nem a javukra.

Az eljárása során a Nemzeti Választási Bizottság kikérte a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját, amely azt közölte, hogy a szkíta népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn. December 13-án a parlament ezek alapján döntött, és 147 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 7 tartózkodó szavazat mellett elfogadva az igazságügyi bizottság határozati javaslatát, így nem nyilvánították a szkítákat Magyarországon honos népcsoporttá.