Csillagászok szeizmikus hullámokat észleltek egy ősi galaxisban

Egy ősi, távoli galaxisról készült új pillanatképen szeizmikus hullámokat észleltek. A felfedezés segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan született meg és fejlődött a mi Tejútrendszerünk.

Ahogy a ScienceDaily megírta, a több mint 12 milliárd éves BRI 1335-0417 a legidősebb és legtávolabbi ismert spirálgalaxis a világegyetemünkben.

A csillagászok az ősi képeken keresik a választ, hogy alakulnak ki a spirálgalaxisok

A kutatás vezető szerzője, Dr. Takafumi Tsukui elmondta, hogy az ALMA nevű korszerű teleszkóp lehetővé tette számukra, hogy sokkal részletesebben megvizsgálják ezt az ősi galaxist.

„Különösen az érdekelt minket, hogy a gáz hogyan mozog a galaxisban és a galaxisban” – mondta Dr. Tsukui. „A gáz a csillagok kialakulásának kulcsfontosságú összetevője, és fontos támpontokat adhat nekünk arról, hogy egy galaxis valójában hogyan táplálja a csillagok keletkezését.”

Ezúttal a kutatóknak nemcsak a BRI 1335-0417 körüli gáz mozgását sikerült megörökíteniük, hanem egy szeizmikus hullám kialakulását is felfedezték – ez először fordult elő ilyen korai születésű galaxisban. A galaxis korongja, a forgó csillagok, gáz és por lapított tömege úgy mozog, mint egy tavacskán egy kő bedobása után terjedő fodrok.

Dr. Tsukui szerint a korong függőleges irányú mozgása egy külső forrásnak köszönhető. Vagy a galaxisba áramló új gáznak, vagy más kisebb galaxisokkal való érintkezésnek. Az viszont közös, hogy mindkét esetben valami „üzemanyaggal” bombázná a galaxist, ezzel elősegítve a csillagok keletkezését.

Galaktikus sávok gyorsítják az áramlást

A tanulmány egy sávszerű struktúrát is kimutatott a korongban. A galaktikus sávok megszakíthatják a gázfolyamot, és a galaxis központja felé szállíthatják azt. A BRI 1335-0417-ben felfedezett sáv a legtávolabbi ismert ilyen jellegű struktúra. Ezek az eredmények együttesen egy fiatal galaxis dinamikus növekedését mutatják.

Mivel a BRI 1335-0417 olyan messze van, fénye hosszabb ideig tart, amíg eléri a Földet. Ezért a távcsővel napjainkban látott képek a galaxis korai korszakából származnak, a többmilliárd éves fény alkotta képeket figyelhetjük meg. Amikor a fény elindult a galaxisból a mai Tejútrendszer irányába, az univerzum mindössze tizedannyi idős volt, mint most.

„A korai galaxisokról kiderült, hogy sokkal gyorsabban képeznek csillagokat, mint a mai galaxisok. Ez igaz a BRI 1335-0417-re is, amely annak ellenére, hogy hasonló tömegű, mint a mi Tejútrendszerünk, néhány százszor gyorsabban képez csillagokat” – mondta a társszerző, Emily Wisnioski docens.

A kutatók meg akarták érteni, hogy a gázellátás hogyan képes lépést tartani a csillagkeletkezés ilyen gyors ütemével. A spirális struktúrák ritkák a korai Univerzumban, és az is ismeretlen, hogy pontosan hogyan alakulnak ki. Ez a tanulmány döntő fontosságú információkkal szolgál a legvalószínűbb forgatókönyvekről is, ami a jövőben megújíthatja a csillagászat tudományának ezen ágát.

Érdemes elolvasni:

• Nem is sejtenéd, de a Holdnak köszönhetjük az életünket
• A NASA űrteleszkópja tiltott fényű galaxisra bukkant