Hatalmas, ősi kolónia ‘fulladhatott vízbe’ Ausztrália partjainál
A tudósok Ausztrália partjainál egy hatalmas, elfeledett kolóniára bukkantak, amely egykor több százezer embernek adott otthont.
A Quaternary Science Reviews című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Kimberley északi partjainál, az Új-Guineát egykor összekötő szárazföldön fekvő északnyugati Sahul-talapzaton különböző tárgyi emlékeket és az emberi életre utaló jeleket fedeztek fel.
A New York Post szerint a vízbe fulladt földdarab valószínűleg virágzó ökoszisztéma volt a késő pleisztocén időszakban, amely akár 2,5 millió évre is visszanyúlik. A most elsüllyedt földterület közel 647 ezer négyzetkilométer volt, több mint 6,5-szer akkora, mint Magyarország.
Az egykor sivatagnak hitt talapzat tele volt édes- és sósvizű tavakkal, folyókkal és patakokkal, valamint egy nagy beltengerrel, és 50-500 ezer embernek adhatott volna otthont. Ez egyúttal hídként is szolgálhatott az emberek számára, hogy átjussanak Ausztráliába, mielőtt az a ma ismert, elkülönült szigetté vált volna.
A talapzat mintegy fele 12-9 ezer évvel ezelőtt, a globális tengerszint gyors emelkedésének első időszaka során víz alá került. A tudósok szerint “ez valószínűleg az emberi populációk visszahúzódását okozta, ami a régészeti lelőhelyeken a foglalkozások intenzitásának csúcspontjaiként jelentkezett.”
Azok, akik egy szigetcsoportba áramlottak, a későbbiekben “a Wallacea első tengeri felfedezői lettek, akik tengeri gazdaságuk számára ismerős környezetet teremtettek a hatalmas szárazföldi kontinenshez, Szahulhoz való alkalmazkodáshoz”.
A tudósok még mindig dolgoznak az elveszett kolónia történetének feltárásán, és tervezik a tájak paleoökológiai rekonstrukciójának folytatását. “A most elsüllyedt kontinentális peremek egyértelműen fontos szerepet játszottak a korai emberi terjeszkedésben szerte az egész világon.”
“Az ausztráliai tenger alatti régészet fellendülése pedig hozzájárul a korai emberi vándorlásról és az éghajlatváltozás késő pleisztocén kori emberi populációkra gyakorolt hatásáról alkotott, egyre szélesedő világméretű képhez.”
Érdemes elolvasni:
