Ez a különbség a mi és a neandervölgyiek agya között

Illusztráció: 12019/Pixabay

Az anatómiailag modern ember, a Homo sapiens megjelenése sorsfordító pillanatot jelentett az emberi evolúcióban, és egyúttal kihívást is a paleoantropológusok számára. Körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt megjelent az ember egy titokzatos alfaja, amely hirtelen kreativitást és kognitív fejlődést mutatott.

Elődeiktől eltérően ezek a modern emberek kifinomult szerszámokat használtak, művészi kifejezésmódról tettek tanúbizonyságot barlangrajzok és szobrok formájában, valamint összetett spirituális hitrendszereket alkottak meg. A legújabb kutatások ennek az ugrásnak a neurológiai aspektusát vizsgálják. Egy bizonyos, csak a modern emberre jellemző fehérje, a tktl1 pedig döntő szerepet játszik ebben, írja az Ancient Origins. Ez a fehérje, amely egyetlen aminosavval különbözik a neandervölgyiekétől, fokozott neurontermelést indít el a neocortex, azaz az új agykéreg fejlődő homloklebenyében.

Agyi organoid vizsgálatok kimutatták, hogy ez a genetikai különbség fokozza a zsírsavszintézist és serkenti az idegsejtek szaporításához létfontosságú útvonalakat. Ez a körülbelül 75 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett genetikai mutáció valószínűleg hozzájárult a modern ember hirtelen jött kognitív előnyeihez. Az agysejtek növekedése, különösen a homloklebenyben, befolyásolta a kognitív képességeket, ami megkülönböztette őket a neandervölgyiektől.

Az adaptív introgresszió elmélete szerint az előnyös DNS a kereszteződések révén öröklődik, ez pedig hihető magyarázatot kínál erre a gyors evolúciós váltásra. Az első modern embereket övező rejtély egyre világosabbá válik, ahogy a tudomány feltárja kognitív ugrásuk mértékét, betekintést nyújtva az emberi evolúció történetébe.