Mit rejtegethetnek az olyan jégóriások, mint az Uránusz?
Szinte hihetetlen, hogy már 1781-ben felfedezték, mégis itt vagyunk 2024-ben, és mindössze egy űrhajót küldtünk az Uránusz felfedezésére. A Voyager 2 az egyetlen űrszonda, amely közeli képeket adott az Uránuszról (és a Neptunuszról), de 1986-os látogatásuk óta nem tértünk vissza hozzájuk. A Hubble űrteleszkóp és a James Webb űrteleszkóp természetesen nagyszerű képeket készített, de még mindig sokat kell tanulnunk róluk.
Az Uránusz felfedezése a véletlen volt köszönhető. William Herschel brit csillagász olyan csillagokat vizsgált, amelyek túl halványak voltak ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk őket. A Universe today szerint egy csillag felkeltette a figyelmét, mivel úgy tűnt, hogy mozgásban van egy fix pont helyett. Ezért feltételezte, hogy közelebb van, mint a távolabbi háttércsillagok. Kezdetben üstökösnek hitte, de hamarosan rájött, hogy egy új bolygóról van szó. Az Uránusz volt az.
Az Uránusz megértése sok minden másban is segíthet
A kék óriásról szerzett ismereteink meglehetősen korlátozottak voltak az űrkutatás, különösen a Voyager űrszondák megjelenéséig. A Voyager 2 1977. augusztus 20-án indult útjára. A Jupiter és a Szaturnusz melletti 1979-es, illetve 1981-es elrepülését követően 1986-ban az Uránuszt is meglátogatta. A Voyager 2 egy olyan világot fedezett fel, ahol hiányzik a belső hő, a vártnál melegebb a termoszféra és a bolygó forgástengelyétől eltolt mágneses mező. Ettől eltekintve az Uránusz nyugodtan üldögél a saját dolgával törődve, azóta pedig a legjobb űrteleszkópjainkkal innen is megfigyelhető.
A Naprendszer hetedik bolygója körül azonban még sok a kérdés és a bizonytalanság. A belsejének természetétől kezdve a mágneses mezővel való kölcsönhatásokon át a bolygót ma láthatóvá formáló mechanizmusokig sok mindenre kell még választ találni. Kétségtelen, hogy egy célzott küldetés nagyot lendítene a bolygó megismerésének folyamatán.
Egy olyan küldetés, amely hosszú távon megfigyelhetné az Uránuszt, felbecsülhetetlen értékű lenne a légkörrel kapcsolatos további részletek feltárásában. Afelől, hogy hogyan alakult ki a bolygó és hogyan vándorolt a Naprendszerben, illetve hogyan járult hozzá a légkör a bolygó fejlődéséhez, és hogy milyen folyamatok zajlanak a légkörében.
A rejtély megfejtése nemcsak az Uránusz természetének megértésében segítene, hanem abban is, hogy megértsük, hogyan alakul ki a Naprendszer és más bolygórendszerek.
A tudományos közösség nagymértékben támogatja, hogy az Uránuszra ne csak egy űrszondát küldjenek, hanem egy olyan szondát, amely hosszú távú méréseket és megfigyeléseket tud végezni. A NASEM (National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) ajánlatai kiemelik a fontos területeket, amelyek segíthetnek végre megfejteni az Uránusz néhány rejtélyét.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
