Ezért ‘pusztult el’ a Vénusz
A Vénusz hasonló méretű, mint a Föld, ezért otthonunk testvérének is tekintik, azonban a Naphoz való közelsége miatt pokoli körülmények uralkodnak rajta.
A bolygó most szén-dioxidból és kénsavból álló mérgező légkörbe burkolózik. A felszínen a nyomás csaknem százszorosa az itteninek. Az átlaghőmérséklet meghaladja a 370 Celsius-fokot, ami több mint elég forró ahhoz, hogy megolvadjon az ólom, míg a legmélyebb völgyekben 480 fok feletti rekordokat mérnek.
Pokoli sorsú testvér
Ha a Vénusz valóban a Föld testvére, akkor nagyon zűrös gyerekkora lehetett. A Marshoz hasonlóan gyanítjuk, hogy a Vénuszon is volt egykor vékonyabb légkör és folyékony vízzel teli óceánok a felszínén, írja a Universe Today. A bizonyítékok egyelőre nem perdöntőek, mint a Mars esetében, ahol szó szerint a szemünk előtt láthatjuk a vízre utaló bizonyítékokat. Azonban elméletileg a Vénusz és a Föld nagyjából hasonló módon, nagyjából azonos pályán, nagyjából azonos anyagból alakult ki. Így nagyjából ugyanolyan mennyiségű vízzel kellett volna születniük.
A Földhöz hasonlóan a víz nagy része kémiailag a kőzetbe kötődve, mélyen a köpenybe temetve rejtőzött. Egy része azonban a felszínre szivároghatott, vagy vízben gazdag üstökösök szállították röviddel a keletkezés után. Így a felszínen felhalmozódott vízkészlet a sűrű légkör stabilizálta.
A Vénusz nem önhibájából olyan, amilyen, hanem a Nap okozta a vesztét. Ahogy a csillagok öregszenek, fokozatosan fényesednek. Emberi távlatokban ez észrevehetetlen, de évmilliók alatt teljesen megváltoztatja a csillag jellegét. Évmilliárdokkal ezelőtt Napunk lakhatósági zónája beljebb volt ahhoz képest, ahol most nyugszik. A fényesség növekedésével együtt viszont a hő is növekszik, és ez a lakhatósági zóna az idő múlásával folyamatosan kifelé kúszik.
Létezhetett valaha élet a Vénuszon? Valószínűleg soha sem tudjuk meg, mivel a felszínen uralkodó gyötrelmes hőmérséklet szinte lehetetlenné teszi a kutatást. De valószínű, hogy volt víz és gazdag légkör, tehát legalább az alapvető összetevők megvoltak. De meg is vetette a lábát ott az élet, nem tarthatott sokáig. Ahogy a Napunk öregedett, a Vénusz egyre melegebb lett. Egy forró bolygón pedig több gőz van a légkörben, mint folyékony formában a felszínen.
Eleinte a változások csekélyek voltak, csupán a magasabb harmatpont jelezte a pusztulás felé vezető utat. De valamikor a múltban a Vénusz elérte a fordulópontot. A túl sok vízgőz miatt a bolygó légköre túlságosan is jól kötötte meg a felszínről sugárzó hőt. A sugárzás így nem tudott áthatolni a ködön és kijutni a világűrbe, hanem a légkörben ragadt és felhevítette azt.
A Vénusz az üvegházhatás mintapéldája
Ami ezután következett, könyörtelen volt, de legalább gyorsan lezajlott. A Vénusz egy ördögi körbe került, a légkör még melegebb lett, ami az óceánokat méginkább felforralta, ami tovább növelte a hőmérsékletet, és így tovább. Először a sekély tavak és patakok tűntek el, aztán jöttek a mélyebb óceánok, míg végül mindennemű folyadék eltűnt.
A fényesedő Naphoz való közelség miatt a vízgőz nem tartott sokáig. A napsugárzás felbontotta kémiai kötéseit, az oxigén és a hidrogén elszállt.
Ha a Vénuszon jelen is volt a Földhöz hasonló lemeztektonika, akkor ez a folyamat itt ért véget. Mivel nem volt víz, amely kenőanyagként működhetett volna, a lemezek lassú őrlése elakadt, a kéreg pedig rögzült. Ez az állandó kavarodás természetes szén-dioxid-nyelőként is működik. A szén-dioxid a kőzetekben kötődik meg, amelyek mélyen a köpenybe húzódnak, megakadályozva, hogy túl sok szén halmozódjon fel a légkörben.
A lemeztektonika tisztító hatása nélkül azonban a szén-dioxid szintje veszélyes magasságokba emelkedett, és a felszínről érkező sugárzás elnyelése gyakorlatilag megfojtotta a bolygót. Végül a légkör addig halmozódott, amíg elérte a jelenlegi, felduzzadt méretét. Ahogy a Napunk öregedett, a Vénusz megfojtotta magát.
Azonban nem a Vénusz lesz az egyetlen bolygó, amely erre a szomorú sorsra fog jutni, mert a Nap még nem érte el utolsó napjait. Továbbra is fényesedik, napról napra több meleget hozva a Naprendszerbe, lakható zónája pedig egyre inkább kifelé tolódik. Egy bizonyos ponton, körülbelül 500 millió év múlva, a Vénusz nem lesz egyedül, A Föld óceánjai felforrnak, kontinenseink mozgása megáll, és végül testvérével együtt pusztul el.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét