Milyen veszélyes lehet ránk egy kilonóva?

Amikor egy különösen sötét éjszakán felnézünk az égre, láthatjuk egy-egy meteor felvillanását, de időnként akár egy üstökös is látható szabad szemmel. A hideg és távoli csillagok azonban változatlanok, mintha időtlenek lennének. Vagy legalábbis úgy tűnnek.

Nehéz ebben a tudatban elképzelni, hogy fényévekre innen egy olyan esemény leselkedhet ránk, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre. Ez a fenyegetés rendkívül kicsi, de soha nem nulla, és ez áll a The Astrophysical Journal című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány középpontjában.

A Universe Today beszámolója szerint a tanulmány a kilonóvákra összpontosít, amelyek akkor keletkezhetnek, ha két neutroncsillag ütközik, vagy ha egy neutroncsillag ütközik egy csillagtömegű fekete lyukkal. A kilonóvák hasonlóak a szupernóvákhoz, azonban sokkal intenzívebbek azoknál.

A tanulmányban a szerzők a GW170817 néven ismert kilonóvát vizsgálták. A LIGO és a Virgo gravitációs obszervatóriumok 2017-ben észlelték, a Fermi és az INTEGRAL űrteleszkópok pedig gammakitörésként látták. Mivel mind az optikai, mind a gravitációs megfigyelésekkel rendelkezünk, a kilonóva energiája elég jól megállapítható.

A közvetlen közelünkben kellene lenniük

A kutatócsoport ezeket az adatokat a kilonóvák számítógépes szimulációival kombinálta. Meg akarták becsülni egy kilonóva minimális biztonságos távolságát. Más szóval, milyen közel robbanhat fel hozzánk egy kilonóva, és még mindig ártalmatlan fényjáték maradhat? Azt találták, hogy többféle biztonságos távolság létezik, attól függően, hogy a szupernóva melyik aspektusa jelent veszélyt.

Az egyik veszélyt a röntgensugárzás utófénye jelentené. Amikor a neutroncsillagok összeütköznek, nagy energiájú gamma-sugárzás indulhat el a közös poláris régiójukból. Ezek a sugárnyalábok összeütköznek a csillagközi gázzal, és intenzív röntgensugárzásból álló utófényt hoznak létre. Ez az intenzív ragyogás ionizálhatja a Föld légkörét, így ki lennénk téve olyan dolgoknak, mint a napkitörések és az ultraibolya sugárzás. De csak akkor, ha a kilonóva a Földtől körülbelül 16 fényéven belül keletkezett. A gammasugárzás maga is hasonló veszélyt jelenthet, de csak körülbelül 13 fényév távolságon belül.

De mint a csapat megállapította, a nagyobb fenyegetés nem érne el minket fénysebességgel. A robbanás után az ütközésből származó lökéshullám körülbelül ezer év alatt terjedne el a kilonóvától. Amikor a lökéshullám csillagközi gázzal és porral ütközik, intenzív kozmikus sugárzást hoz létre. Ha egy ilyen kozmikus sugárzás eljutna hozzánk, elpárologtatná a légkörünket, és szinte minden életet elpusztítana a Földön. Ez azonban csak körülbelül 40 fényév távolságig jelentene veszélyt.

A GW170817 körülbelül 130 millió fényévvel arrébb történt, így egyáltalán nem jelent veszélyt ránk. Még ha a mi csillagunk szomszédságában történne is, valószínűleg túl messze lenne ahhoz, hogy bármilyen kárt okozzon. Tudomásunk szerint 40 fényévnyi távolságon belül nincs olyan kettős neutroncsillag, amely a közeljövőben összeolvadna. Tehát nincs miért aggódnunk. Ez a tanulmány leginkább azt mutatja, hogy a kozmoszban a kilonóvák időről időre veszélyt jelenthetnek az életre, de ez a veszély nem elég nagy ahhoz, hogy a világok nagy részét eltörölje. Előbb-utóbb szembe kell néznünk kozmikus veszélyekkel, de szerencsére egy kilonóva nem tartozik közéjük.

Érdemes elolvasni:

• Aszteroida-készültségben van a NASA
• Szuper-Földeket találtak a csillagászok: lakhatók és nincsenek messze