1942. április 1-jén egy fiatal hetednapi adventista, Desmond Doss belépett az Egyesült Államok hadseregébe. A hadtörténelem egyik legkülönlegesebb és legbátrabb egyéniségévé vált. Három és fél évvel később, 1945. október 12-én a Fehér Ház gyepén állt, és Harry S. Truman elnöktől átvette a Kongresszusi Becsületrendet.
Desmond Doss, a lelkiismereti okokból fegyvert nem fogó fiatalember azzal a szándékkal lépett be a hadseregbe, hogy inkább orvosként szolgáljon, mintsem fegyvert viseljen. A fegyverviselés megtagadása feszültséget keltett katonatársai között, és a parancsnokai körében ellenszenvessé tette, akik tehernek tartották őt. Annak ellenére, hogy kiközösítéssel, megfélemlítéssel és számos, a hadseregből való elbocsátására irányuló kísérlettel kellett szembenéznie, Doss eltökélt maradt. Hitét követve, meggyőződését meg nem tagadva akarta szolgálni hazáját.
A Bibliában való hittel nevelkedett Doss ragaszkodott a parancsolatokhoz, különösen a “Ne ölj” parancsolathoz. Meggyőződése mélyen gyökerezett neveltetésében. Élénk gyermekkori emléke egy bekeretezett kép, amely a parancsolatokat és Káin tetteinek következményeit ábrázolta. Doss szilárdan hitte, hogy ha szereti Istent, akkor nem veheti el egy másik ember életét.
A fegyvertelen katona
A kezdeti szkepticizmus és ellenséges hozzáállás ellenére Doss önzetlen tettei a harctéren hamarosan kivívták a tiszteletüket. Ő lett a felhólyagosodott lábakat gyógyító orvos, aki a kulacsát kínálta a hőgutában szenvedőknek. A Guam, Leyte és Okinawa szigeteken folytatott harcokban nyilvánvalóvá vált, hogy elhivatottsága az életmentés iránt, még saját életénél is fontosabb. Míg mások elvették az életet, Doss küldetése az volt, hogy megőrizze azt.
1945. május 5-én Doss katonai szolgálatának sorsfordító pillanatát jelentette. Miközben az amerikaiak heves ellentámadással néztek szembe a Hacksaw Ridge-en, Okinawán, Doss megtagadta a parancsot, a veszélyt és az ellenséges tüzet figyelmen kívül hagyva egymaga megmentett 75 sebesült katonát.
Desmond Doss bátorságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a Becsületrenddel, a Bronzcsillaggal és a Bíborszívvel. A háború után Dossnak egészségügyi problémákkal kellett szembenéznie, tuberkulózisban szenvedett, amelyet valószínűleg a harcok során elszenvedett kemény körülmények súlyosbítottak. Annak ellenére, hogy elvesztette egyik tüdejét, és folyamatos egészségügyi problémákkal küzdött, továbbra is alázatos és szolgálatkész életet élt.
Desmond Thomas Doss tizedes öröksége túlmutat katonai szolgálatán. Az ő története a hit, a meggyőződés és az önzetlenség erejéről tanúskodik. Doss megingathatatlan elkötelezettsége elvei mellett, még a megpróbáltatásokkal szemben is, inspirációként szolgál az elkövetkező generációk számára. Desmond Doss, a fegyvertelen katona 87 évesen hunyt el 2006-ban.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
