Ezzel a bizarr módszerrel akarták visszahozni George Washingtont a halálból

Az Amerikai Egyesült Államok első elnökének halálát követő napon váratlanul egy orvos toppant be Mount Vernonba, a néhai államfő otthonába. A látogató azt mondta, ismer egy módszert, mely révén képes lenne feltámasztani a halott George Washingtont.

Túl későn érkezett

1799. december 15-ének reggelén Dr. William Thornton lóháton vágtatott végig a fagyos pusztaságon, hogy megmentse barátjának, az USA elnökének életét. Ám elkésett: mire odaért, az államfő egy váratlan fertőzés következtében örökre lehunyta szemét. Az orvos úgy vélte, ha lova sebesebben tudott volna száguldani, minden bizonnyal képes lett volna megmenteni George Washington életét – írja a History.

A kezdeti sokkot váratlan kijelentés követte. Thornton ugyanis közölte a gyászoló családdal, vissza fogja hozni az életbe elhunyt barátját.

Kortárs orvoslás

Bármennyire is nevetségesnek hangzott, Dr. William Thorntont nem olyan embernek ismerték, aki meggondolatlan zagyvaságokat hordana össze. Igazi felvilágosodás korabeli polihisztor volt, akinek Capitolium építési tervei rendkívül megragadták George Washington figyelmét.

De ami még ennél is fontosabb, Thornton tanulmányai során számos olyan esetet látott, amikor egy ember vagy egy állat azután tért vissza a hibernáció állapotából, miután már halottnak hitték. Később a szájból szájba történő újraélesztés innovatív orvosi technikájának megismertetéséért is sokat tett. A manapság már közismert módszert először egyébként William Tossack sebész írta le 1744-ben, mint a folyamatot, mely lehetővé teheti fulladásos esetekben a légzés és a szívverés újraindítását.

George Washington idejében az orvostudomány még igencsak gyerekcipőben járt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a doktorok időnként halottnak gondolták a kómában lévő embereket. Ennek következtében pedig sokan tévesen kerültek koporsóba… Nem meglepő, hogy többen is küzdöttek tafofóbiával, azaz féltek attól, hogy élve eltemetik őket. A jelenség a „biztonsági koporsók” feltalálását eredményezte. Ezekbe a halottas ládákba egy olyan zsinórt szereltek, melyet ha az illető meghúzott, egy csengő jelezte a külvilág számára, hogy az tévesen fekszik benne.

George Washington is aggódott élete folyamán amiatt, hogy ez a sor fog várni rá. Így aztán elrendelte, hogy legkorábban halottnak nyilvánítása után két nappal temessék majd el.

Végzetes torokbaj

Az elnök egy torokfertőzés következtében nyelési és légzési problémákkal küzdött. Mount Vernon orvosai a korabeli hiedelmek alapján csaknem két litert lecsapoltak a beteg véréből, ettől remélve, hogy helyreállítják szervezete egészséges működését. Ám a politikus gyötrelmes 48 órát követően örökre elaludt.

Thornton tracheotómiát, azaz légcsőmetszést akart végrehajtani a halotton. Visszaemlékezett azokra az esetekre, melyek során saját szemével látta, ahogy halálra fagyott halak újraélednek. Terve szerint először hideg vízbe kellett volna helyezni Washington holttestét, majd takarók segítségével fel kellett volna melegíteni azt. Ezután a légcső felmetszése által utat akart nyitni a tüdőhöz, hogy levegőt fújhasson bele. Végezetül pedig bárányvérrel pótolta volna a vérveszteséget.

Ám környezete nem volt elragadtatva a bizarr módszertől. A végső nemet a család mondta ki, mely tagjai emlékezették az orvost George Washington utolsó mondataira. Az elnök ugyanis azt kérte, amikor eljön az idő, ne küzdjenek a végsőkig életéért, hagyják inkább szépen, csendben, méltósággal elmenni.

A USA első elnökét Mount Vernonnál helyezték végső nyugalomra, ahol a mai napig megtalálhatók az ő és 26 másik családtagjának földi maradványai.

Ez is érdekelheti:

Hogyan kezelték a rákot az ókori Görögországban?

A történelem legidősebb katonája 90 éven át szolgált