A dinoszauruszok nem a hatalmas méretük, hanem a járásuk miatt uralták bolygónkat

A dinoszauruszok több mint 160 millió éven át tartó földi fölénye nem pusztán impozáns méretüknek vagy félelmetes fogazatuknak volt köszönhető, hanem inkább egyedülálló mozgásuknak.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a dinoszauruszok több mint 160 millió éven át tartó evolúciós sikere sajátos mozgásmódjuknak tulajdonítható. Ez az alkalmazkodás, amely két és négy lábon való járást is jelentett, lehetővé tette számukra, hogy gyarapodjanak és versenyre keljenek más élőlényekkel, és így a késő triász kortól (251,9 millió és 201,3 millió évvel ezelőtt) a kréta korszakban (145 millió és 66 millió évvel ezelőtt) bekövetkezett 66 millió évvel ezelőtti pusztulásukig meghatározó szárazföldi gerincesekké váljanak.

A február 7-én a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy a dinoszauruszok hogyan használták ki a több “összeomlást” követően kialakuló ökológiai réseket. A kezdetben hátsó lábukon közlekedtek, majd később négykézláb járó képességük jelentős evolúciós előnyt biztosított számukra a nagymértékű környezeti változásokkal járó időszakban.

A dinoszauruszok az Avemetatarsalia nevű csoportba tartoztak, amely a Pseudosuchia csoporttal egy időben fejlődött ki, ez utóbbihoz tartoznak a mai krokodilok ősei. Mindkét csoport a triász időszakban, a 252 millió évvel ezelőtti permi tömeges kihalási eseményt követően alakult ki.

A tanulmányban 208, az avemetatarsia- és pseudosuchia-csoportba tartozó faj és közeli rokonaik fosszilizálódott lábcsontjait elemezték, megfigyelve evolúciós változásaikat.

Kezdetben a pszeudosuchiák nagyobb változatosságot mutattak. Bár egyesek kétlábúak voltak, a legtöbbjük négylábú kúszó járást mutatott. Ezzel szemben a dinoszauruszok kétlábú, futásra képes élőlényekként kezdték, ami jelentősen javította túlélési képességeiket, mivel javította a ragadozók elkerülésére és a zsákmányszerzésre való képességüket, különösen a triász időszak kiszáradó éghajlatán.

Amy Shipley, a Bristoli Egyetem paleobiológia mesterszakos hallgatója és a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy a táplálékért folytatott intenzív verseny idézhette elő a dinoszauruszok felemelkedését, annak ellenére, hogy korábban alacsony volt a számuk.

A dinoszauruszok sok modern hüllőhöz és madárhoz hasonló vízmegőrzési képessége, sokoldalú mozgásképességükkel kombinálva valószínűleg döntő szerepet játszott evolúciós sikerükben.

A dinoszauruszok a triászi időszak végén

A triász időszak végén újabb tömeges kihalási esemény következett be, amely a legtöbb pszeudosuchiát megtizedelte, kivéve a krokodilomorfokat, amelyek négylábúak maradtak. A dinoszauruszok viszont tovább fejlődtek, egyesek megtartották kétlábúságukat, mások pedig visszatértek a négylábúsághoz. Ez az alkalmazkodóképesség lehetővé tette számukra, hogy diverzifikálódjanak és az ökológiai rések széles spektrumát foglalják el.

Suresh Singh, a tanulmány társszerzője megjegyezte, hogy a kihalás után megjelentek a kolosszális dinoszauruszok, amelyek közül néhány meghaladta a tíz métert, és változatos tulajdonságokkal rendelkeztek, például páncélzattal, valamint a két- és négylábú mozgás keverékével.

A mozgás és a testtartás e sokfélesége rendkívül alkalmazkodóképessé tette őket, ami megalapozta tartós sikerüket a Földön.

Bár a dinoszauruszok további túlélési tulajdonságokat fejlesztettek ki, mint például a tollakkal történő hőmérséklet-szabályozás és a hatékonyabb légzőrendszer, a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy változatos mozgásstratégiáik kulcsfontosságúak voltak tartós dominanciájukhoz.

Ahogy arról már írtunk korábban, újabb dinoszaurusz csontvázakra bukkantak magyar kutatók Erdélyben – Képek

Ezekről a furcsa dínókról még biztosan nem hallottál: van köztük punk rockernek hívott tüskés, sünszerű óriás, egy T. Rexhez hasonló méretű, kaszaszerű körmökben végződő kezű növényevő és egy rengeteg különféle méretű szarvval ékesített faj, olvasd el itt.