Milyen volt a neandervölgyi nők élete?

A neandervölgyi szóról szinte mindenkinek ősemberek jutnak eszébe. Pedig sokkal kisebb a különbség a mai emberektől, mint ahogy azt gondolnánk.

Mivel a területet csak korlátozottan kutatják, nem könnyű információkat szerezni a nőnemű neandervölgyiek életének első éveiről, írja az IFLScience. A felnőttkor felé való előrehaladásról azonban van néhány támpont.

Hogy „adták férjhez” a fiatal neandervölgyieket?

Van egy neandervölgyiektől származó mutáció, amely a mai emberek egy részében jelen van. Úgy gondolják, hogy ez okozza az első menstruációs ciklus korábbi kezdetét. Ez arra utal, hogy a neandervölgyi nőknél a menstruáció korábban kezdődhetett, és korábban lehettek ivarérettek, mint a mai ember.

Ahogy idősebbek lettek, valószínűleg szexuális partnereket vagy társakat is szereztek. Ha találtak is társat, egy kis tanulmány szerint a neandervölgyi nők a saját közösségükből átköltözhettek a partnerükhöz.

A kutatók olyan neandervölgyi egyedek genomját elemezték, akiknek maradványait két különböző szibériai barlangban találták meg, hogy a társadalmi szervezetükre utaló nyomokat keressenek. Ez magában foglalta az apáktól öröklődő Y-kromoszómák szekvenciáját, de megvizsgálták az anyai úton öröklődő mitokondriális DNS-t is.

Kiderült, hogy a mitokondriális genomban nagyobb volt a változatosság, mint az Y-kromoszóma DNS-ben, ami a kutatók szerint „leginkább a közösségek közötti női vándorlással magyarázható”.

A csapat azonban csak 13 egyed genetikai adatait mutatta be; több mintára lenne szükség ahhoz, hogy szilárd következtetéseket lehessen levonni arról, hogy a neandervölgyi nők valóban elköltöztek-e eredeti közösségeikből.

Fájdalmas szülés – de lehet, hogy volt segítségük

Függetlenül a helyszíntől, egy bizonyos ponton sok neandervölgyi nő végül csecsemőt hozott a világra – bár ma már tudjuk, hogy félig homo sapiens is lehetett volna.

A Davis-i Kaliforniai Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói szerint valószínűleg ugyanolyan fájdalmas és nehéz volt a szülés, mint manapság. A kutatók komputertomográfiás felvételek segítségével létrehozták egy neandervölgyi medence virtuális rekonstrukcióját.

Azt sugallja, hogy a neandervölgyi nő szülőcsatornája egészen más volt, mint a modern emberé; oldalról a legszélesebb volt, és nem csavarodott. A csavarodás hiánya arra utal, hogy a babák talán nem forogtak az anyaméhben – bár ez nem jelenti azt, hogy a szülés akkoriban könnyebb volt.

A neandervölgyi csecsemőknek valamivel nagyobb és hosszabb fejük lehetett, így egy nagy, öreg babafej és egy viszonylag kis terület, ahonnan a világra jöhettek, még mindig elég nagy fájdalmat jelentett volna.

Szerencsére talán voltak mellettük emberek, akik átsegítették őket ezen. Egy 2019-es tanulmány azt állítja, hogy a neandervölgyieknek voltak egészségügyi gyakorlataik – és a vezető szerző, Dr. Penny Spikins szerint ez kiterjedhetett valami bábasághoz hasonlóra is. „Valószínű, hogy létezhetett asszisztált szülés; az a szerep, amelyet ma a bábáknak tulajdonítunk” – mondta Spikins egy nyilatkozatban.

Mindenki vadászott

A közhiedelemmel ellentétben a bizonyítékok arra utalnak, hogy a nők szerepköre talán nem is különbözött annyira a faj hím tagjaitól.

Mind a hím, mind a nőstény neandervölgyiek fosszíliáiban találtak a vadászatot tükröző csontsérüléseket. Valamint a fogak kopására utaló bizonyítékokat is. Tehát mindkét nem tagjai részt vettek olyan tevékenységekben, ahol a fogakat kiegészítő kézként használták, mint például a bőrtartás.

Cara Ocobock antropológia adjunktus szerint ez valószínűleg a szülőséggel sem változott. „Nincs okunk azt hinni, hogy az őskori nők abbahagyták a vadászatot, amikor terhesek voltak, szoptattak vagy gyermeket hordtak” – mondta Ocobock egy nyilatkozatban. „És a régmúltban sem látunk arra utaló jeleket, hogy szigorú nemi munkamegosztás létezett volna.”

Persze időgép nélkül nehéz pontosan tudni, milyen lehetett egy nőstény neandervölgyi élete. De a kevés bizonyíték, amivel rendelkezünk, egy olyan képet fest, amely sok különbséggel és néhány hasonlósággal rendelkezik ahhoz képest, amit ma távoli rokonaiknál láthatunk.

Érdemes elolvasni:

• Chile múmiái 1000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak
• Buda egy hétig se bírta az első, ágyúval végzett ostromát