Újra Zeusz templomát őrzi a rég eltemetett Atlasz-szobor

Egy kolosszális Atlasz-szobor évszázadokig az ókori romok között feküdt, de 20 éves kutatómunka után rekonstruálták, hogy elfoglalja méltó helyét a szicíliai Agrigento görög templomai között.

A Kr. e. ötödik századból származó, 8 méter magas szobor egyike volt annak a csaknem 38 szobornak, amelyek a Zeusz-templomot díszítették. Az építményt a valaha volt legnagyobb dór templomnak tartják, annak ellenére, hogy soha nem fejezték be, számolt be a Guardian.

“Atlasz a Templomok Völgyének egyik fénypontja lesz” – mondta Francesco Paolo Scarpinato, a kulturális örökség értékelője. “Végre bemutathatjuk ezt az impozáns művet a nemzetközi közösségnek”.

Zeusz templomát sem kímélték

A szobrokat 1812-ben fedezte fel Charles R. Cockerell, egy fiatal brit építész, amikor Agrigentóban járt, hogy tanulmányozza az Kr. e. 582-ben alapított Akragasz ókori város romjait. Az elsők között volt, aki rájött, hogy a Zeusz régi templomának közelében lévő masszív homokkődarab nem a szentély lábazatának része, hanem egy szobor feje.

A görög mitológiában Atlasz egy titán volt, aki kénytelen volt a vállán hordozni az eget, miután Zeusz, az istenek következő generációjának egyik tagja legyőzte.

Cockerell később a szobrok más darabjait is azonosította. A régészek szerint az atlaszok a Zeusz-templom külső részén helyezkedtek el, a templom alátámasztása közben megdermedtek, és megtartották a szentély teljes karzatát, amely soha nem készült el, mert még mindig nem volt teteje, amikor Akragaszt meghódították a karthágóiak.

A templomot a földrengések az idők folyamán ledöntötték, a 18. században pedig bányászták, mert építőanyagra volt szükség Agrigento és Porto Empedocle számára.

Az Atlasz-szobor kalandos élete

A szobrot újjáépítéséhez az egyes darabokat egy fémszerkezethez rögzített polcokra helyezték. 1920-ban Pirro Marconi régész különböző leletekre bukkant, amelyek alapján rekonstruálták az első Atlasz-szobrot, amelyet jelenleg is az Agrigentói Régészeti Múzeumban őriznek.

2004-ben a Templomok Völgye parkban átfogó kutatási kampány indult. Amellett, hogy a vizsgálatok új betekintést nyújtottak az emlékműbe, további 90, legalább nyolc különböző Atlaszhoz tartozó töredék aprólékos katalogizálásához vezetett, és ahhoz a döntéshez, hogy darabról darabra összeállítsanak egy új atlaszt, és függőlegesen állítsák fel a Zeusz-templom előtt.

Roberto Sciarratta, a Templomok Völgye Park igazgatója kifejtette, hogy “a terv az volt, hogy az egyik Atlaszt a templom elé helyezzük, hogy az istenek atyjának szentelt építmény őrzőjeként szolgálhasson”.

A Templomok Völgye ma már az Unesco világörökség része és a világ legnagyobb régészeti parkja, amely 1600 hektáron terül el, és hét templom romjait, városfalakat, egy bejárati kaput, egy agorát, egy római fórumot, valamint nekropoliszokat és szentélyeket is tartalmaz.

A közeli Akragasz városállam az ókori Görögország aranykorában a régió egyik központja volt.

Érdemes elolvasni:

• Durva dolgot derítettek ki a történészek a kőkori nőkről
• Így maradt az ókori filozófusok elméje öregkorukban is éles