Kaszpi-tenger: akkor most tenger vagy tó?
Talán triviális kérdésnek tűnhet a Kaszpi-tenger meghatározása, de valójában valós következményei vannak a víztömeget körülvevő államokra nézve.
A Kaszpi-tenger a világ legnagyobb szárazföldi víztömege. De bizonyos sajátosságok miatt nincs egyetértés abban, hogy valóban tengerről vagy valójában egy véresen nagy tóról van-e szó. A válasznak jelentős geopolitikai vonatkozásai pedig kényes kérdéssé teszik, írja az IFLScience.
Kaszpi-óceán?
A Kaszpi-tenger egy Európa és Ázsia közötti ponton található, és több állam, köztük Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán határolja. 1200 km hosszan terül el, és mintegy 371 000 négyzetkilométer a felszíne. Ezzel a területe majdnem akkora, mint Japáné -Magyarország négyszerese.
Az ókori görög és perzsa források szerint a víztömeg puszta mérete arra utalt, hogy óceánról van szó, ami hozzájárult a nevéhez. Ezt az érvet tovább erősíti az a tény, hogy magas a sótartalma – bár délen nagyobb, mint északon, ahol a Volga folyóból édesvíz érkezik. Ezenkívül a víz dél felé haladva egyre mélyebbé válik. És ez elég nagy kontrasztot jelent. Az északi részen a víz 5-6 méteres mélységig süllyedhet, de délen akár 1000 méteres mélység is lehet.
Kaszpi-tó?
Mindezek a jellemzők arra engednek következtetni, hogy biztosan egy tengerről van szó. De ez tényleg egy trükkös eset. A Kaszpi-tengernek van néhány egyedi jellemzője, ami egy kicsit megzavar minket. Először is, teljesen szárazföldhöz kötött és nagyon is belterületi. Vízi úton csak a Volga folyón keresztül lehet megközelíteni. Valamint néhány csatornán keresztül, amelyek összekötik a Fekete-tengerrel, a Balti-tengerrel és az Azovi-tengerrel.
Bár magas a sótartalma, ezt nem a nyílt tengerből kapja. És valójában a Volgán kívül több folyóból, többek között az Urálból és a Kura folyóból is édesvíz ömlik bele. Ám az állandó édesvíz-áramlás ellenére a tenger átlagos sótartalma körülbelül 12 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy a víz sósabb, mint az édesvíz, de sokkal kevésbé, mint egy tipikus tenger – amelynek sótartalma általában 35 ezrelék körüli.
Ezek az egyedülálló tulajdonságok a Kaszpi-tengert különböző fajok otthonává is tették, amelyek alkalmazkodtak a körülményekhez. Ezek közé tartozik a kaszpi tokhal, amelynek ikrájából készül a keresett kaviár. Aztán ott van még az imádnivaló külsejű kaszpi fóka, amely csak e vizek környékén található meg.
A Kaszpi-tengert azonban a környezetszennyezés és a túlhalászás veszélyezteti.
Itt jön a képbe a Kaszpi-tenger meghatározásának kérdése
A Szovjetunió 1991-es bukása óta a Kaszpi-tenger a környező államok számára kulcsfontosságú geopolitikai kérdéssé vált. A vizeken és környékén olaj- és gázkészletek találhatók. Az egyes államok különböző vitákba keveredtek a területi vizek és a kizárási övezetek kijelöléséről, amelyek mind a környezet rovására zajlottak.
Mindegyik ország jelentős összegeket fektetett be a térség természeti erőforrásainak kiaknázásába. A különböző államok járőrhajói bármikor ott leselkednek a számukra kijelölt vízrészek megállapodott határai mentén, hogy megvédjék érdekeiket. Ugyanakkor a helyi halászközösségek és a turisztikai ipar továbbra is kereskednek és tevékenykednek a megélhetésüket biztosító vizeken.
Ezért van jelentősége annak a trükkös besorolási kérdésnek, hogy a Kaszpi-tenger valójában tenger vagy tó-e. Mivel ebben a kérdésben nincs hivatalos, nemzetközileg elismert megállapodás, a geopolitikai kérdések a hagyományosabb geopolitikai vonalak mentén játszódnak le. Beleértve a kényszerítést és a hatalmi politika által vezetett tárgyalásokat a nemzetközi jog helyett.
A Kaszpi-tenger törvényes tengerként való meghatározása lehetővé tenné, hogy a vizeket ugyanazok a nemzetközi eszközök védjék, amelyek a világ óceánjait is védik. Valamint, hogy a tengeri ökoszisztémák felrobbantásával, védelmével és kezelésével kapcsolatos jogokat és felelősségeket megosszák. Sajnos azonban a vizekkel határos államok az elmúlt években egyre inkább kivonultak a nemzetközi egyezményekből.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
