Élet és halál: színes festmények jelenítik meg egy síron az ókori Egyiptom hétköznapjait
Egyiptomban a régészek olyan 4300 éves sírra bukkantak, melyet látványos, a mindennapi életet megjelenítő festmények borítanak. A sír Dahshurban található, közelében királyi piramisokkal és hatalmas nekropoliszokkal, Kairótól mintegy 33, Gízától 26 kilométerre délen. Az aknák feltárása egyelőre várat magára, ám a régészek mindenképp szeretnék azt is elvégezni, hogy lássák, fekszenek-e bennük múmiák.
Dahshur, a Nílus nyugati partján található nekropolisz ad otthont Egyiptom talán legjobb állapotban fennmaradt piramisainak, a dahsuri piramisoknak. Régészeti tanulmányok szerint a dahsuri piramisok közül a legrégebbi i. e. 2613-ban, míg a legújabb feltehetően i. e. 2589-ben épült. Egyiptom két legrégebbi piramisa is itt található.
Festmények a masztababan
A most talált, vályogtéglából épült sírkamra egy úgynevezett masztaba, azaz téglalap alakú, lapos tetővel és ferde oldalakkal rendelkező építmény. Részben a homokos talajba süllyedve áll. A szakemberek belsejében pedig olyan falfestéseket találtak, amelyek az ókori Egyiptom hétköznapi jeleneit ábrázolják: gabonát csépelő szamarakat, hajókat a Níluson, piacon sorakozó árukat. A festmények egyikén pedig valószínűleg áldozati szertartást bemutatni készülő egyiptomiak is látszódnak, kezükben madarakkal és tárgyakkal – írja a Live Science.
Papnő és tisztviselő nyughelye lehetett
A sír falán, a festmények mellett talált hieroglifikus feliratok szerint a sír egy Seneb-Neb-Af nevű férfi és felesége, Idet temetkezési helye. A feliratok szerint Idet Hathor papnője volt, aki az érzékiség, az anyaság és zene istennője is volt. Seneb-Neb-Af pedig a királyi palotában töltött be több olyan tisztséget is, amelyek bérlők adminisztrációjával voltak kapcsolatosak.
Nehéz megmondani, ez pontosan mit is takart. Stephan Seidlmayer, a Német Régészeti Intézet régésze, jelen ásatások vezetője szerint feladatköre egy közeli várossal lehetett kapcsolatos. Mivel a település a palota hatásköre alá esett, így Seneb-Neb-Af hozott döntést arról, ki lakhatott az ottani épületekben. Emellett a közösség számára szánt pénzeszközök kezelését is ő intézhette.
Seidlmayer azt is elmondta, hogy a sírhely keltezését a feliratok stílusa és tartalma, a mastaba kialakítása és a kerámiák stílusa alapján határozták meg. Megjegyezte, hogy a házaspár valószínűleg az ötödik dinasztia végén vagy a hatodik dinasztia elején, körülbelül 4300 évvel ezelőtt élhetett. Ezidőtájt egyébként még építettek piramisokat is Egyiptomban, de már kisebbeket, mint a negyedik dinasztia idejében.
Folytatják a munkálatokat
A sír feltárása még nem fejeződött be, valószínűleg még ennél is több leletet fognak találni.
„Mivel a sírhely temetkezési aknáit még nem sikerült feltárni, ezért még nem állnak rendelkezésünkre emberi maradványok. Reméljük, hogy hamarosan a síraknák kiásására is sor kerül, akkor pedig az emberi maradványokat is górcső alá, nem csak a festmények színes világát”- mondta Seidlmayer.
Ez is érdekelhet:
Vöröslő sör a “Részegség Ünnepén”: így hódoltak istenüknek az egyiptomiak
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?