Tündérek és csontvázak vidéke: íme, az 55 millió éves Namib-sivatag!
Cikkünkben Afrika, azon belül is a bolygó legszárazabb, legzordabb vidéke felé vesszük az irányt, és bemutatjuk a Namib-sivatagot. A homokos pusztaság nem árul zsákbamacskát: neve a helyi nàmá nyelvben annyit tesz, „terület, ahol nincs semmi”. De tényleg annyira kietlen a Namib-sivatag, mint amennyire mondják?
A Namib-sivatag a fekete kontinens nyugati partvidékén, mintegy 1600 km hosszan terül el. Rendkívüli mérete miatt nem meglepő, hogy három ország területét is érinti – Angoláról, a Dél-Afrikai Köztársaságról és Namíbiáról van szó, írja az IFL Science.
A Namib-sivatag szárazságának túlélői
Welwitschia mirabilis a Namib-sivatagban.
Forrás: Wikimedia Commons
A kietlennek gondolt vidék valójában nem is annyira az. Meglehet, hogy élővilága nem rendelkezik dús vegetációval, sok faj számára mégis ez az egyetlen terület, melyben otthonra találnak. Ezen élőlényeknek a vízhiány okozza a legnagyobb kihívást, hiszen az sem számít szokatlannak, ha a Namib-sivatag területén egy év alatt csupán 2 mm csapadék hull. Ugyanakkor az élőlények szervezete az idők folyamán adaptálódott a száraz környezethez. Ilyen állatok például az ott élő elefántok, különleges sivatagi bogarak, melyek a levegőből is képesek kinyerni a számukra létfontosságú vizet. Növények szempontjából a szukkulensek és a Welwitschia mirabilis az igazán jellegzetes namib-sivatagi kuriózumok.
Utóbbi nem más, mint egy furcsa, bokorszerű növény, mely sokszor csak két levélből áll. Sőt, akár több mint 1000 évig is képes elélni – írja a WWF.
A “legöregebb” sivatag
A Namib-sivatag eredete mellett sem mehetünk el szó nélkül, mely egészen 55 millió évvel ezelőttre (sőt, lehetséges, hogy még korábbanra) nyúlik vissza. A legrégebbi ismert fosszilis dűnék lelete ugyanis ilyen régről származik. Ez azt jelenti, rekorderről van szó, ez ugyanis a legrégebb óta fennálló sivatag. Északi rokonánál, a Szaharánal csaknem nyolcszor „idősebb”.
Az úgynevezett tündérkörök a Namib-sivatagban.
Forrás: Wikimedia Commons
A helyi hidelemek szerint a Namib-sivatag egészen ritkaságszámba menő lényeknek is otthont biztosít. A homokdűnék és a kavicsos síkságok közti tájat kör alakú homokfoltok díszítik, 1,5-től akár 25 méterig terjedő átmérővel. Ezeket az alakzatokat mindössze egy fűfajta veszi körbe, és rejtélyes mivoltuk révén tündérköröknek nevezik. A tudomány egyelőre tanácstalan keletkezésükkel kapcsolatban, ám a helyi Himba nép tudni véli a választ: szerintük a tündérkörök nem mások, mint lábnyomok, melyeket Mukuru isten hagyott maga mögött a sivatagban. Megint mások szerint UFO-k hozták létre őket.
Sokak utolsó útja vezetett ide…
Ám az élet itt sem csak játék és mese, a sivatag tündéreken kívül mást is tartogat az arra tévedőknek. A Namib-sivatag területén található meg egyebek között az úgynevezett Csontvázpart. Erre a helyi bushmanok csak úgy hivatkoznak, mint „a föld, melyet Isten haragjában teremtett”. Veszélye abban rejlik, hogy az idők során már számos tengerész, hajó, repülő és állat lelte itt halálát, mivel az Atlanti-óceán erőteljes hullámai következtében zátonyra futottak errefele. A szerencsétlen áldozatok maradványai pedig beterítik a Csontvázpartot: hajó- és repülőroncsok, csontok tömkelege található arrafele. A vidék olyannyira baljóslatú, hogy a 15. századi portugál felfedező, Diogo Cão egyenesen „A pokol kapujának” nevezte.
Ez is érdekelhet:
