Az India partjainál talált elsüllyedt város átírhatja az emberiség történelmét

Nyugat-India partjainál a régészek egy több mint nyolc kilométer hosszú és három kilométer széles, kiterjedt víz alatti városnak tűnő területet tártak fel. A Khambhat-öbölben (vagy Cambay-öbölben) 37 méterrel a felszín alatt fekvő maradványok potenciálisan átformálhatják az ősi civilizációkról alkotott elképzeléseinket.

Az indiai Nemzeti Óceántechnológiai Intézet (NIOT) által még 2000 decemberében, rutinszerű szennyezettségi felmérés során feltárt, elsüllyedt komplexum jelentős tudományos vitát váltott ki koráról és jelentőségéről, írta akkor a BBC.

Lehet, hogy nem Mezopotámia, hanem India a civilizáció bölcsője?

Az Indy100 jelentése szerint a NIOT szakemberei szonár segítségével hatalmas geometriai struktúrákat talált az óceánfenéken.

Képernyőfotó: Earth Stories: Climate Disaster Documents/YouTube

A TheArchaeologist szerint ezt követő feltárások során leleteket találtak, többek között kerámiákat, gyöngyöket, szobrokat, sőt emberi maradványokat is, amelyek a radiokarbonos vizsgálat szerint 9500 évesek.

Murli Manohar Joshi volt indiai tudományos és technológiai miniszter volt az, aki 2001-ben bejelentette a felfedezést.

Az ő elméletei szerint ez az ősi metropolisz már a híres bronzkori Indus-völgyi civilizáció előtt is létezhetett, és ezzel az emberi urbanizáció lehetséges bölcsőjeként tartja számon.

A NIOT tudományos csapatának vezető geológusa, Badrinaryan Badrinaryan az Archaeology Online-ban azt állítja, hogy ezek a leletek megkérdőjelezik a hagyományos kronológiát.

Meggyőződése szerint egy kifinomult őskori társadalomra leltek, amelyet az utolsó jégkorszak végén a tengerszint emelkedése miatt víz alá került.

A Khambhat-öböl műholdfelvétele. Wikimedia

Azonban nem minden szakértő ilyen bizakodó. Iravatham Mahadevan, az indusi szövegek egyik vezető szaktekintélye elismeri az ember alkotta építményeket. Viszont kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy valóban minden lelet a területről származik, és nem odahurcolták-e őket.

Hasonlóképpen, kérdések merülnek fel a kormeghatározási módszerek megbízhatóságával és magával a lelőhellyel kapcsolatban is – jegyzi meg Akso Parpola, a Helsinki Egyetem munkatársa.

Bár vannak olyanok, akik teljes paradigmaváltást várnak a felfedezéstől, Justin Morris, a British Museum munkatársa hangsúlyozza, hogy további vizsgálatokra van szükség, mielőtt véglegesen egy 9 ezer éves közösségnek tulajdonítanák a lelőhelyet.

A víz alatti régészetnek ráadásul megvannak a maga buktatói, amelyek késleltetik a végleges megállapításokat. A folyamatos viták közepette az igazság keresése továbbra is folytatódik. Joshi hangsúlyozza, hogy milyen az ősi civilizáció sorsának feltárása, és ezzel nincs egyedül.