Angol izzadás – Máig nem derült ki, mi okozta a pusztító középkori járványt

Íme a betegség, amely beárnyékolta a Tudorok uralkodását. A komolytalannak tűnő név senkit ne tévesszen meg: a 16. századi angol arisztokráciának számtalan álmatlan éjszakát okozott a latinul sudor anglicus névre hallgató “angol izzadás”.

A korabeli betegségekkel ellentétben a sudor anglicus nem a szegényebb társadalmi rétegekre jelentett veszélyt elsősorban, épp ellenkezőleg. Az áldozatok nagy része előkelő sorból származó, ereje teljében lévő, fiatal férfi volt, így az “angol izzadás” a kor politikai elitjét is bőven megtizedelte – idézte fel a Discover Magazine. A betegség főleg a villámgyors lefolyása miatt számított különösen kegyetlennek.

Az 1347-es nagy pestisjárvány ugyan jelentősebb pusztítást végzett, és nagyobb nyomot hagyott a kollektív történelmi tudatban is, de ez korántsem jelenti azt, hogy az izzadásos betegségtől kevésbé rettegtek volna. Az első hullám hat hét alatt 15.000 áldozatot követelt.

A kórság jellemzően késő nyáron, kora ősszel ütötte fel a fejét és a halandósági ráta 30 és 50 százalék között mozgott. Öt hullámban sújtott le, ebből első alkalommal még a 15. század végén, 1485-ben. Ezt követően a 16. század első felében még néhány éves kihagyásokkal felütötte fejét, majd az 1551-es járvány után nyomtalanul eltűnt.

A firenzei pestisjárvány Boccaccio leírása nyomán
Forrás: Wikimedia Commons

Az angol izzadás lefolyása

Az elsőként jelentkező tünetek viszonylag általánosak voltak. Láz, nyak- és hátfájás, hasi fájdalmak, ezeket pedig jellemzően hányás követte. Az ezt követő fázisban extrém láz és hidegrázás váltotta egymást, a halál előtt pedig a beteg heves izzadás kezdett, ami jellegzetes szaggal is járt. Ha valaki vacsora előtt rosszul lett, az már nem biztos, hogy megérte a másnap reggelt. A gyors lefolyásnak egyetlen pozitívuma volt – ha a beteg kibírt egy napot, utána általában már életben maradt.

Az angolok járványa

Érdekes módon viszonylag elszigetelt volt az “angol izzadás” esete. Nem jutott el sem Írországba, sem az északi, skót területekre. A betegség a kontinentális európai területeken is csak elszórtan bukkant fel. Anglián belül azonban bőven okozott bonyodalmat.

Az angol izzadás jó példa arra, hogy a véletlenek mennyire nagy mértékben befolyásolhatják a történelmet. VII. Tudor Henrik legidősebb fia, Artúr brit herceg valószínűleg ebben a betegségben halt meg alig tizenhat évesen. Ha ez nem így történt volna, akkor ő került volna trónra öccse helyett. Így azonban a fiatalabb testvért koronázták királlyá, aki nem volt más, mint VIII. Henrik, aki az angol történelem egyik leghírhedtebb uralkodójává vált.

Egy korabeli festmény a Tudor-ház tagjairól
Forrás: Wikimedia Commons

Honnan eredhet a betegség?

Különböző elméletek vannak arról, hogy miféle kórság lehetett és honnan származik az angol izzadás, de eddig egyiket sem sikerült teljes mértékben bizonyítani. Egyesek szerint összefüggés lehet a betegség és az akkori erdőirtások között, mások azonban egy az időszakban elkezdődő lehűlési folyamatnak tulajdonítják a vírus megjelenését, derül ki a History Today cikkéből.

Arról azonban, hogy visszatér-e valaha az angol izzadás bármilyen formában, csak találgatni tudunk, éppen úgy, ahogy arról, hogy az angol izzadás hetvenéves története során tulajdonképpen mi okozta a járványhullámokat.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Hihetetlen szabályokat kellett betartani I. Erzsébet uralkodása alatt

A tömeggyártás bölcsője, avagy az Arzenál Velencében, ahol egy évben 350 hajót is le tudtak gyártani