Pontosan 170 éve házasodott össze Sisi és Ferenc József – titkok a történelem egyik leghíresebb nászáról

Pontosan 170 éve, 1854. április 24-én házasodott össze a történelem egyik leghíresebb párja: Ferenc József császár és Wittelsbach Erzsébet, vagyis Sisi. A legendás Erzsébet királyné figurája a világon mindössze két Madame Tussauds produkcióban látható: Bécsben és Budapesten. Idehaza ezekben a napokban a Kék Duna keringő dallamaival tisztelegnek a királyi esküvő emléke előtt.

Sisi házassága Ferenc Józseffel

Erzsébet mindössze 16 éves volt, amikor hozzáment Európa egyik legnagyobb hatalmú uralkodójához, az akkor 24 esztendős Ferenc Józsefhez. „Sokáig úgy tudtuk, hogy eredetileg Erzsébet nővérét, Ilonát szánták az uralkodónak, azonban a legújabb kutatások szerint nem volt ez előre eldöntve” – mondta Faludi Ildikó muzeológus, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum munkatársa. „Nagyon kevés volt a korban és rangban is Ferenc Józsefhez illő lány. Szóba került többek között József nádor lánya, Erzsébet is, azonban az udvari politika inkább Németországgal akarta szorosabbra fűzni a viszonyt, nem a Magyarországot jelképező József nádorral. Ahogy fogytak a jelöltek, úgy terelődött a figyelem Ferenc József unokatestvéreire, a Wittelsbach lányokra” – magyarázta a szakértő. Ferenc József és Sisi kétszer biztosan találkoztak az első hivatalos randevú előtt, az első ilyen alkalommal a leendő királyné még csak 5, a második alkalommal 10 éves volt.

Az édesanya, Ludovika Ischlbe vitte a lányait, hogy születésnapja alkalmából találkozzanak az ifjú császárral. Lehet, hogy az akkor már 18 éves Ilona lett volna az első számú kiszemelt, azonban Ferenc József számára csak Sisi létezett. „Első látásra szerelem volt Ferenc József részéről. Gyakorlatilag azonnal a leendő jegyeseként tekintett Sisire. A lány két héttel később úgy tért haza, hogy hivatalosan is megtörtént az eljegyzés. Az esküvőig még háromszor találkoztak egymással a szerelmesek, majd 1854. április 20-án Sisi elindult Münchenből Bécsbe, hogy feleségül menjen Ferenc Józsefhez” – mesélte a muzeológus. A menyasszony 22-én érkezett meg Bécsbe, ahol ágyúdörgés és harangzúgás fogadta.

Maga az esküvő iszonyatos próbatétel lehetett a rendkívül érzékeny 16 éves lány számára. Rendhagyó módon este hétkor vonultak az oltár elé az Ágoston-rendiek templomában, majd a vendégek fogadása és díszvacsora követte a ceremóniát, sőt, az ifjú pár a bécsi népünnepélyre is kilátogatott, hogy az embereket üdvözölje egy nyitott kocsiról. A holtfáradt, rémült, az etikettet többször is megsértő, introvertált Sisi alig várta, hogy véget érjen az este. A nászút sem jelentett feloldozást, hiszen az elfoglalt uralkodó minden hajnalban hazatért Bécsbe, hogy az ország ügyeit intézze.

Bármennyire is nehéz volt az a bizonyos 170 évvel ezelőtti nap a főszereplők számára, a birodalom lakói soha nem látott szeretettel köszöntötték az új királynét, Sisiről pedig csak az elmúlt két évben két nagyköltségvetésű tévésorozat készült. Sisi a történelem egyik legnagyobb hatású nőalakja volt.

Sisi a Madame Tussauds Budapest kiállításon

A világon mindössze két Madame Tussauds rendelkezik Sisi viaszszoborral. A Budapesten látható figura több hónapon keresztül készült egy London melletti műhelyben szobrászok, művészek, szakértők bevonásával. A látogatók megcsodálhatják Sisi gyönyörű, legendásan hosszú haját. Hajkoronáját egy különleges, saját fejlesztésű samponnal mosta, amely nyers tojást és konyakot is tartalmazott.

Sisi a Madame Tussauds Budapest kiállításon. Forrás: Madame Tussauds

Napi 2-3 órát töltött frizurája ápolásával, a hajmosás pedig egy egész napot vett igénybe. A budapesti figura különlegessége, hogy látható rajta egy tetoválás is, amelyet kevesen ismernek. Sisi 1888-ban tetováltatott magára egy horgonyt, ezzel is kifejezve az utazás iránti szenvedélyét. Az esküvő tiszteletére a látogatók meghallgathatják a Kék Duna keringőt, valamint természetesen felszállhatnak Sisi hintójára is.

Ez is érdekes lehet:

• Királycsere ’48-ban: ezért kerülhetett trónra Ferenc József, a részleteket olvasd el itt
• A pálinka nem játék: az osztrák hadsereg önmagával harcolt és vesztett a karánsebesi csatában, részletek itt