A világ legrégebbi aranytárgya és a több mint 6000 éves várnai kincsek

Egy 1972-es ásatás során Várnában, a Fekete-tenger partján 294 sírt tártak fel, amelyekben többek között aranyat, agyagedényeket és obszidiánpengéket is találtak. A “várnai nekropolisz” azóta már a legfontosabb prehisztorikus ásatási területek közé tartozik. A talált leletek a Kr. e. 4600 és 4200 közötti időszakból származnak, a régészek szerint az itteni emberek voltak az elsők, akik aranyat munkáltak meg.

A valaha talált legrégebbi aranylelet, amit a helyszínen találtak több mint 6000 éves lehet. A várnai kultúráról keveset tudunk a többi “kortársához” képest, de, ahogy a nemesfém-megmunkálás ténye is bizonyítja, kifejezetten fejlett civilizációról van szó – írja a Greek Reporter. Arra azonban, hogy valóban itt találták-e a legrégebbi aranytárgyakat, már bonyolultabb a válasz.

A várnai civilizáció

A rejtélyes civilizáció a Fekete-tenger partján körülbelül 7000 évvel ezelőttől datálódik, aranyat pedig 6600 évvel ezelőtt kezdhettek megmunkálni. A nemesfémet értékét már akkor is felismerték és kereskedtek is velük. A terület szerencsés fekvésének köszönhetően hamar fellendült a hajózás és a tengeri kereskedelem is. Ennek köszönhetően persze idővel jól definiálható társadalmi rétegek alakultak ki. Közülük a nemesfémek megmunkálói tettek szert a legnagyobb vagyonra, de természetesen a kereskedők közül is sokaknak sikerült meggazdagodni.

Forrás: Wikimedia Commons

BEZÁRÁS

A 43-as sír aranya

Az ásatási terület egyik legérdekesebb eleme a 43-as sír, ahova egy magas rangú férfi vezetőt temethettek el. Csak itt több aranytárgyat találtak, mint a korszakból származó feltárt területeken összesen, beleértve Mezopotámiát és Egyiptomot is. A “várnai ember” nyugszik a legkorábbi ismert sírban, amit magasrangú férfinek ástak, régebben ugyanis csak a nők és a gyerekek nagyszabásúbb temetésben.

Emellett vannak olyan sírok is, ahol csontvázat nem, de különböző tárgyakat és további aranyat is találtak. Összesen három sír volt, ahol a nemesfém nagyobb részét feltárták, a talált értékek darabszámra 3000, súlyra pedig hat kilogramm körül lehetnek. Érdekesség továbbá, hogy a három “gazdagabb” sírban jogarokra is találtak, tehát valószínűleg világi vagy vallási vezetők nyugodhattak ott.

A 43-as sír
Forrás: Wikimedia Commons

Lehetséges trónfosztó?

Szintén Bulgária területén találtak nemrég egy aranygyöngyöt, ami a régészek szerint a várnai nekropolisz leleteinél 200 évvel is régebbről származhat – derül ki a CBC írásából. A gyöngy csupán 4 miliméter átmérőjű és 0,15 gramm, de ez nem változtat a jelentőségén. Az ásatás során egyébként ezenkívül még körülbelül 150 madarat ábrázoló kerámiát találtak, ami arra utal, hogy az itt élő emberek istenként tisztelhették az állatot.

A kutatók szerint ez lehetett az első korabeli város, mintegy ezer évvel megelőzve a sumérokat. Az ottani kultúra szintén kifejezetten fejlett lehetett. A települést Kr. e. 4100 körül szállták meg északkeletről ellenséges törzsek, és a várnaiakhoz hasonlóan sokáig teljes feledésbe merült.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Bizonyítékot találhattak a skóciai végzet kövének eredetével kapcsolatban

Rejtély, hogy miért nem bomlanak le a holttestek a kolumbiai San Bernardóban