Visegrádon bemutatták a régészeti szenzációnak számító legújabb leletcsoportot

Nem nyugszik Visegrád: nemrég egy teniszpálya alatt találtak meg egy 500 éves templomot, most pedig már feltárt leleteket adtak át.

Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző feltáráson.

A leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon

Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon – hangzott el a sajtóbemutatón az MTI szerint.

Vitályos Eszter kormányszóvivő a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentős helyszíne, a közép-európai együttműködés bölcsőjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig.

Visegrád történelmi központja

Visegrád a Dunakanyar fővárosa, kulturális és turisztikai központja, amit a szolgáltatások milyensége és mennyisége is hűen tükröz. A település fekvésének jelentőségét már a rómaiak is felismerték, majd az ezeréves magyar történelem során is többször központi szereppel bírt, írja az I Love Dunakanyar turisztikai portál.

Azt is illik megjegyezni, hogy már az új kőkorszakban is lakott terület volt, amit a szomszédos Lepencén talált tárgyak bizonyítanak, de vannak annak is nyomai, hogy már ennél korábban is járt erre ember.

Visegrád, 2024. május 27.A királyi palota szomszédságában, egy teniszpálya alatt rejtõzõ, Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárási munkálatait mutatják be a sajtó képviselõinek Visegrádon 2024. május 27-én. Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelõzõ feltáráson. Hasonló mûvészeti értékû és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz mûalkotás eddig még nem került elõ Magyarországon.
MTI/Bruzák Noémi

Amit eddig feltártak

A történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább, írja a turizmus.com.

Az alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár műemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható – tette hozzá.

Többre hivatott

Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak. Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis-Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy három évvel ezelőtt azt vállalták, hogy 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedően fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit.

A történelem védelmében

Hozzátette, hogy az értékteremtés mellett minden fejlesztésnél kiemelt figyelmet fordítanak az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására, dokumentálására és bemutatására is. Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség.

Eöry Dénes polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, és kötelesség továbbadni a következő generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak.

Az élő középkor városa – amelyben összekapcsolódik a történelem és a természet, a múlt és a jövő – évente több mint egymillió vendéget fogad – jegyezte meg.

MTI/Bruzák Noémi

Az új leletek

A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került. Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak.

A márványoltár a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442-1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.

Folytatódik a munka

A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztést Fodor Gergely kormánybiztos irányítja, a sokrétű munkát a Várkapitányság fogja össze.

A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából.

A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.

Ez is érdekelhet:

• Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek 500 éve eltűnt templomát Visegrádon
• Budapest 6 kis szimbóluma