Miért számít hatalmas fegyverténynek a honvédsereg 1849-es tavaszi hadjárata?

A magyar történelem folyamatos jellemzője a túlerővel szembeni küzdelem.

Honvédek alaki gyakorlat közben, Fotó: Mayer Jácint

A magyarság helyzetét történelme során folyamatosan meghatározta geopolitikai helyzete, sajátos, a térségben másokkal rokonságot nem mutató egyedisége. Itt ér össze a nyugati és keleti civilizáció, a szlávság, a germánság, közel található a latin és a régi hellén kultúra, de elért ide a sztyeppei veszedelem és az iszlám világ is. A felsorolt fogalmak mind sokkal nagyobb veszélyt jelentettek megmaradásunkra, mint aminek elhárítására népünk adottságai elvileg elegendőek lettek volna.  Ennek ellenére távolról sem álltak katonáink feltartott kézzel a haza védelméhez.

A megnyitóbeszéd Horváth Tamás HM főosztályvezetőjétől, Fotó: Mayer Jácint

A májusi hónap a honvédség hónapja, mely időszakban több alkalommal – a Honvédelem napján és Hősök Napján – emlékeznek meg a magyar katonák teljesítményéről, helytállásáról.

Az idén 175. évfordulója alkalmából emlékezünk a hatalmas bravúrnak számító 1849-es tavaszi hadjáratra és a hadműveleteket lezáró eseményre, a budai vár visszafoglalására.

Magyar honvédek, Fotó: Mayer Jácint

A honvédsereg győzelmi sorozata 1848-49-es szabadságharcban

A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849. április 2-ától május 21-éig tartott, melynek során a magyar honvédsereg  óriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. A terv a császári csapatok bekerítése és a körülzárt komáromi erőd felmentése volt, a mellékhadszíntereken pedig Erdély felszabadítása és a Délvidék elfoglalása.

Tüzérek, Fotó: Mayer Jácint

A honvédsereg tavaszi hadjáratának jelentősége:

• Nem egy szerencsés kimenetelű ütközetről beszélhetünk, hanem több nagyobb összecsapás láncolatát értjük alatta, mely az ország területének javáról kiszorította a császári erőket. A jelentősebb ütközetek Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló és Komárom térségében zajlottak, és Buda felszabadításával fejeződtek be.
• A magyarokat a harcok alatt végig az élőerő és tüzérség létszámbéli hátránya jellemezte.
• A honvédek frissen felállított alakulatai, és alacsonyabb tiszti beosztásokból tábornokká előléptetett fiatal vezetői sokkal sikeresebben vizsgáztak, mint a már kiképzett császári katonaság és idős tiszti kara.
• A tavaszi hadjáratban a magyar hadsereg kétszer is sikeresen tévesztette meg elterelő hadműveletekkel ellenfelét. Alkalmazásuk összpontosított offenzív volt, míg az osztrákokat inkább a szétszórtabb területvédelem jellemezte.
• A vereség ellenére az osztrák erők végig meg tudták őrizni harckészségüket, bekerítésük végül nem valósult meg, döntő ütközetben nem sikerült megsemmisíteni őket.
• A komáromi ostromzár feltörése után a kimerült magyar hadaknak közel kétszeres túlerővel kellett volna felvenni a harcot egy további esetleges menetből történő Bécs elleni támadásnál.
• Az orosz intervenció ismeretében a Bécs elleni sikeres támadásra valószínűleg elegendő idő sem állt volna rendelkezésre, de sikeressége sem változtatta volna meg a Bécs kompromisszumellenes magyar politikáját.
• Buda visszafoglalása nem minősült katonai bakinak az adott helyzetben, hiszen a magyarok így jelentős hadizsákmányra tettek szert, birtokba vehették újra az egyetlen biztos dunai átkelőhelyet és a vasutat is. A főváros visszafoglalása politikailag is fontos haszonnak számított.
• A magyar sikerekre válaszlépésként érkező orosz beavatkozással együtt már hatalmas létszámú haderő vonul fel Magyarország ellen, ami a világ akkor hadrendben tartott összes katonaságának is jelentős hányadát teszi ki.

Honvéd sortűz, Fotó: Mayer Jácint

Május 26-án vasárnap, a Hősök Napján, Budavár visszafoglalásának 175. évfordulója előtt gyermeknappal összekötve tisztelegtek honvéd hagyományőrzők a budavári palota területén, a Csikós udvaron és a Királyi Lovardában. Rendkívül színvonalas rendezvényen mutatták be a szembenálló felek gyalogságának és tüzérségének kiképzését, alkalmazását, tábori életét. Történész szakértő ismertette a szabadságharc harcászatát és Budavár bevételének történetét. Külön érdekesség volt a témában Horváth Domokos grandiózus, méretarányos terepasztal ostrombemutatója a történések valós rekonstruálásával.

A budai vár ostroma terepasztalon, Fotó: Mayer Jácint

A kicsik sem jártak rosszul, hiszen gyerek toborzó, szablyás verbunk tárogató kísérettel, játékos kiképzés (fakardokkal, papírcsákókkal), huszárdalok tanítása várta őket lovaglási lehetőséggel.

Császári alakulat gyakorlatozása, Fotó: Mayer Jácint

A szabadságharc hihetetlen teljesítményéről a Csak az utolsó golyónál tettük le a fegyvert. Világosnál jártunk című írásunkban foglalkoztunk még.

Forrás: Kemény Krisztián: A magyar honvédsereg 1849. évi tavaszi hadjárata a főhadszíntéren