Sörfőzésre hivatkozva maradtak ki a munkából az ókori Egyiptomban

Sok mindent tudunk az ókori Egyiptomról, joggal csodáljuk a piramisokat, ami rengeteg ember munkájába és esetenként pedig az életébe is került. A fenséges és monumentális épületek láttán persze nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az egyiptomiak is csak emberek voltak – és néha nekik is kijárt egy-két szabadnap.

Az okok közül, amire hivatkoztak, sok olyan van, ami ma is megállná a helyét, de akad néhány, ami egészen hihetetlennek tűnik mai szemmel. A British Museum birtokában van egy különleges kőtáblának, amin negyven, egy építkezésen dolgozó munkás van számontartva – derül ki a LADbible írásából. Ezen a táblán a beosztáson kívül az esetleges távolmaradások és okaik is szerepelnek.

Forrás: Depositphotos

Ókori “munkakönyv”

A negyven nevet tartalmazó lista tetején lévő felirat tanúsága szerint “II. Ramszesz uralkodásának negyvenedik évéből” , tehát nagyjából Kr.e. 1250-ből származott a mészkőtáblára vésett jegyzék. A táblát több más lelettel együtt fedezték fel a Nílus nyugati hátsó partján fekvő Deir el-Medinában, ahol egyébként főleg sírhelyeken dolgoztak a munkások.

Ami a kivett “szabadnapokat” illeti, az indoklások között többször is szerepel, hogy valaki halott rokona bebalzsamozása miatt (ami egyébként meglepően összetett procedúra volt) nem tudott az adott napon dolgozni – ez természetesen napjainkan már nem aktuális, de persze vannak dolgok, amik tényleg nem változnak.

Templomrom Deir el-Medinában
Forrás: Depositphotos

Az előbb említettek mellett volt aki édesanyja betegségére hivatkozott, és olyan is, aki skorpiómarás miatt maradt távol aznap a munkától. Ezek akár napjainkban is megtörténhettek volna. Igaz, hogy a skorpiómarás a mi környékünkön kissé meglepő lenne, de hasonló jellegű “balesetek” nem elképzelhetetlenek. Az viszont egy fokkal furcsábbnak tűnik, hogy többen arra hivatkozva nem jelentek meg a munkában, hogy éppen sörfőzéssel vannak elfoglalva.

A sörfőzés jelentősége

Ez a kifogás az ókori Egyiptomban nem is hangzott annyira furcsán, mint napjainkban. Akkoriban ugyanis a sör tulajdonképpen alapvető “élelmiszernek” számított. Azoknak a munkásoknak például, akik a gízai piramisokat építették, a napi adagjuk nagyjából 5 liternek felelt meg, de ennyi folyadékra valószínűleg szükség is volt a perzselő sivatagi hőségben.

Ezenkívül fontos azt is megjegyezni, hogy akkoriban a “sör” nem egészen azt takarta, amire manapság asszociálunk, hanem egy sűrű, édes és tápláló ital, amelyet gyerekek és felnőttek egyaránt fogyasztottak. A munkások fejadagja mellett gyakran a fizetséget is sörben számolták ki, és az italt még az istenek számára, áldozatként is bemutatták.

Forrás: Wikimedia Commons

Ezeket is érdemes elolvasni:

• Tudtak beszélni a neandervölgyiek?
• Az ókori Egyiptomban páviánokat használtak rendőrként