Mindig elképesztő teljesítmény valamiből elérni vagy megtalálni a ‘leget’, és a csillagászatban sincs ez másképp. A James Webb űrtávcső most pedig megtalálta a valaha megfigyelt legtávolabbi galaxist.
Az objektum a fülbemászó JADES-GS-z14-0 nevet viseli, vöröseltolódása pedig 14,32-es. Ez azt jelenti, hogy fénye akkor távozott, amikor az univerzum még csak 290 millió éves volt. Tehát ennek az aggastyánnak a fénye már jóval azelőtt elhagyta a forrását, hogy a Tejútrendszer létezett volna, számolt be a Universe Today.
A Webb (JWST) 6,5 méteres tükörrel felfegyverezve 2021. december 25-én indult útjára, és gyorsan bebizonyította, hogy a valaha épített legjobb űrteleszkóp.
Az eddigi legtávolabbi galaxis az univerzum hajnalán keletkezett
Úgy tervezték, hogy a látható és infravörös sugárzásban vizsgálja az univerzumot, hogy egyenesen a poron keresztül vizgsálja meg a mögötte rejtőző részleteket.
A második Lagrange-pontban helyezkedik el, ahol a Föld gravitációját a Nap gravitációja ellensúlyozza, és stabilan, 1,5 millió km-re tartja a Földtől.
Az elmúlt néhány évben a csillagászok a JWST segítségével tanulmányozták a kozmikus hajnalt. Ez az időszak mindössze néhány százmillió évvel az ősrobbanás utánig tartott, de a galaxisok ilyen messzire visszamenő tanulmányozásához a Webbre volt szükség. Értékes információkkal szolgálnak a bennük lévő gázról és csillagokról, és segítenek megérteni kialakulásukat.
Egy nemzetközi csapat a távcső adatait használta fel, amelyeket a JADES (JWST Advanced Deep Extragalactic Survey) keretében gyűjtöttek. A galaxisról készült adatok 14,32-es vöröseltolódást mutattak.
Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor az űrben lévő távoli objektumok fénye a spektrum vörös vége felé tolódik el. Eredetileg azt hitték, hogy ez a mozgásnak köszönhető, de ehelyett a tér tágulása okozza. Minél nagyobb a vöröseltolódás, annál gyorsabban távolodik az objektum.
A JADES-GS-z14-0 vöröseltolódása pedig a legtávolabbi ismert galaxissá teszi.
A kutatócsoport becslése szerint a galaxis átmérője valamivel több mint 1600 fényév, tehát elég kicsi objektumról van szó. Ezzel szemben a Tejútrendszer átmérőjét 100 ezer fényévre becsülik.
A távoli, korai galaxisokra meglehetősen jellemző, hogy a fényesség a szupermasszív fekete lyukba hulló gáznak köszönhető, de a JADES-GS-z14-0 esetében úgy tűnik, hogy a fényt forró, fiatal csillagok hozták létre.
A galaxis teljesen másképp néz ki, mint azok, amelyeket a mai világegyetemben szoktunk látni, mivel sokkal rendszertelenebbnek tűnik.
Érdemes elolvasni:
- Vajon keringhet valami körül a Tejútrendszer?
- Hamarosan olyan csillagászati jelenséget láthatunk, amit először 1217-ben jegyeztek fel
Source: