1973. december 20-án az Euskadi Ta Askatasuna (ETA) baszk szeparatista csoport olyan nagy horderejű merényletet hajtott végre, amely jelentősen megváltoztatta Spanyolország politikai pályáját. Ezenkívül a miniszterelnököt az ország első asztronautájaként tette ismertté. A célpont Luis Carrero Blanco miniszterelnök, Francisco Franco diktátor hűséges szövetségese volt. A Madridban autóbombával végrehajtott merénylet nemcsak a Franco-rezsim egyik kulcsfiguráját likvidálta, hanem egyben kritikus fordulópontot jelentett Spanyolországnak a diktatúrából a demokráciába való átmenetében.
Luis Carrero Blancót, Franco jobbkezét tekintették annak a tervezőnek, aki továbbviszi Franco örökségét. Miniszterelnökként politikája a tekintélyelvű status quo fenntartására irányult. Az ETA, amely elsősorban Baszkföldre összpontosította tevékenységét, lehetőséget látott arra, hogy a rezsim szívébe hatoljon a fő stratéga likvidálásával. A gondosan megtervezett madridi autórobbantás logisztikai és ideológiai győzelmet jelentett az ETA számára, jelezve, hogy képesek közvetlenül befolyásolni az országos politikát — írja a Jacobin.
A spanyolok körében örömmel fogadták Carrero meggyilkolásának hírét, akik azzal viccelődtek, hogy Carrero volt Spanyolország első asztronautája, miután a kocsija átrepült egy ötemeletes ház fölött és annak hátsókertjében landolt.
Az első asztronauta Franco-rezsimre gyakorolt hatása
Carrero Blanco meggyilkolása súlyos csapást mért Franco rezsimjére. Ahogy Martin Amis a 2009-es Hay Irodalmi Fesztiválon megjegyezte, bár kevés okunk van arra, hogy hálásak legyünk az ETA-nak, ez a tett közvetve megkönnyítette Spanyolországnak a demokráciába való átmenetét. Carrero Blanco halála hatalmi vákuumot teremtett, és meggyengítette azt a politikai struktúrát, amely a diktátor 1975-ös halála után is fenntarthatta volna a francoizmust.
A Spanyolország zökkenőmentes demokráciába való átmenetéről szóló narratíva gyakran figyelmen kívül hagyja a Franco bukását követő viharos és bizonytalan időszakot. Az 1978-as demokratikus alkotmány, amelynek a nemzet stabilizálását tulajdonítják, az erőszak, a gazdasági zűrzavar és a politikai instabilitás évei után jött létre. Carrero Blanco eltávolítása, aki képes volt Franco tekintélyelvű eszméinek továbbvitelére, vitathatatlanul felgyorsította a demokratikus állam felé való elmozdulást.
A demokrácia felé vezető út
Franco 1975-ben ágyában halt meg, és Spanyolország megkezdte a demokrácia felé vezető, kihívásokkal teli útját. Annak ellenére, hogy az új demokratikus alkotmányt népszavazáson elfogadták, a Franco halálát követő éveket politikai erőszak és instabilitás jellemezte. Az 1979-es választások alacsony részvételi aránya a demokráciából való széles körű kiábrándulást tükrözte. Mind az ETA, mind a spanyol fegyveres erők destabilizáló szerepet játszottak, az ETA folytatta erőszakos kampányát, a hadsereg pedig továbbra is látens fenyegetést jelentett a születőben lévő demokratikus kormányra.
Az Antonio Tejero alezredes 1981. februári puccskísérlete, bár végül sikertelen volt, akaratlanul is megszilárdította Spanyolország demokratikus államát. A Tejero felkelési kísérletéről a televízióban közvetített képek, valamint Juan Carlos király elítélése a puccsot illetően, a demokrácia iránti közvélemény támogatását növelte. A Felipe González vezette Szocialista Párt kihasználta ezt a lendületet, és döntő győzelmet aratott az 1982-es választásokon.
Luis Carrero Blanco 1973-as ETA-gyilkossága fordulópontot jelentett a spanyol történelemben. Megzavarta a francoista rendszert, és megteremtette a terepet Spanyolország későbbi, demokráciára való áttéréséhez. Míg maga a cselekmény továbbra is vitatott, a politikai környezetre gyakorolt hatása mélyreható volt, és megmutatta az erőszak és a politikai változások közötti összetett kölcsönhatást. Spanyolország ma már demokratikus állam, de a demokráciához vezető viharos út árnyai, amelyeket a terror és az ellenállóképesség jellemez, továbbra is meghatározzák politikai emlékezetét és identitását.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
“A körmötök alatt lévő föld is román”: Magyargyalázás és botrányos körülmények a Csíkszereda hétfői meccsén
Tévhit, hogy a magyar nem evett lóhúst? Ezt mondják a régészek
Mit vittek magukkal a vendégek egy kőkorszaki lakomára? 11000 éves leletekből rekonstruálták az eseményt
Kék lett az agya (!), majd meghalt a férfi az egyre népszerűbb gyógyszertől
KÉPEK és 5+1 érdekesség, amit sokan nem tudnak a magyar aranytartalékról
Új forintérmét bocsát ki a Nemzeti Bank a sikeres űrmisszió után
