A 2700 éves „Alvilág kapuja” hazatért

Az „Alvilág kapujának” kalandos múltját rengeteg legenda övezi.

A Portal al inframundo hatalmas kulturális jelentőségű műtárgy Mexikóban, mivel állítólag ez a bejárat az alvilág bejárata. Úgy gondolják, hogy egykor a Morelosban, a Chalcatzingo szent hegységben és régészeti lelőhelyen felfedezett barlang tényleges bejárata volt, ami azt jelenti, hogy a darab nem pusztán dekoratív – ez egy tényleges kapu, írja a Mutual Art.

A mezoamerikai kultúrában a barlangokat gyakran tekintették ilyen kapuknak, és az 1,8 méter magas és 1,5 méter széles portál minden bizonnyal lenyűgöző bejárati darab lehetett. Chalcatzingo, ami a náhuatl nyelven „a szent víz tisztelt helyét” jelenti, az olmék ikonográfiájáról és monumentális művészetéről híres. A víz mellett az olmékok a jaguárt is imádták, és néhány régész megjegyezte a portál macskás attribútumait.

Hazatérés

Az ősi olmék emlékművet végre helyreállították régi fényében, és visszakerült ősi otthonába, csaknem 3000 évvel a szobor megalkotása után, írja az IFLScience. A hatalmas Portal al Inframundót, avagy az „Alvilág kapuját” feltehetően az 1960-as években rabolták el, de csak a hollétét firtató több évtizedes nyomozás után sikerült visszahozni a közép-mexikói Chalcatzingóba.

A Morelos államban található Chalcatzingo fontos olmék lelőhely volt, amely hatalmas szoborműveiről híres. Ezek között volt az Alvilág kapuja, amely egy mitikus macskaalak tátongó állkapcsát ábrázolja, amely a spirituális birodalom küszöbét jelképező nyílást képez.

A művet a preklasszikus korszakra datálták, és úgy vélik, hogy valamikor i. e. 800 és 400 között készült. Sajnos azonban a monumentális műalkotást nem sokkal felfedezése után, a 20. század közepén kifosztották.

A nagy ereklyerablás

Ahhoz, hogy elszállítsák a művet, a tolvajoknak jelentősen le kellett csökkenteniük a méretét és súlyát, és kalapácsokkal szétverték a nagy részét anélkül, hogy a főhomlokzatot megrongálták volna. Ezután a leletet átcsempészték a határon az Egyesült Államokba, ahol az illegális régiségkereskedelmi hálózaton keresztül megkezdte útját.

1968-ban a szobor „A Föld szörnye” címmel jelent meg egy New York-i múzeumban. Itt találkozott először a portállal David Grove régész, aki azonnal észrevette annak olmék ízét, és összekapcsolta a Chalcatzingóban található többi hatalmas vésettel.

Ez az Alvilág kapuja

A hatalmas macska szemei például mintha az olmék kereszt formáját vennék fel, míg a lény szájának sarkait bromélia virágok díszítik, amelyek más chalcatzingo-i emlékeken is megjelennek. Ahogy azonban az Alvilág kapuja tovább keringett a feketepiacon, egyre nehezebbé vált az eredetének nyomon követése.

Csak e század elején vette fel végül a fonalat Mario Córdova Tello, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) munkatársa. Miután rábukkant a portál évtizedekkel korábban Grove által adott leírására, Córdova Tello elkezdte végigkövetni a lelet útját múzeumról múzeumra, és végül elegendő bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy a tárgyat illegálisan vitték el otthonából, Chalcatzingóból.

Véget ért a története

Végül 2023. május 19-én az Alvilági kapuját hazaszállították Mexikóba. A sors furcsa fintora – vagy együttállása -, hogy Grove kevesebb mint egy héttel később meghalt, és éppen akkor lépett át a túlvilágra vezető kapun, amikor életműve befejeződött.

Az azóta eltelt egy évben a szakértők aprólékosan helyreállították az ókori műemléket, helyrehozva a kereskedők által okozott károkat, akik megpróbálták diszkrétebb méretűre csökkenteni. A kutatók ugyanazokat az anyagokat használva, amelyekből a portál eredetileg készült, most kitöltötték a fosztogatók által hagyott hibákat, és az ereklyét eredeti méretére, 1,8 x 1,5 méteresre növelték.

A Chalcatzingóba visszatért Alvilág kapuja végre teljesítette a mélységbe és vissza vezető útját.

Ez is érdekelhet:

• Seahenge: hallottál már a Stonehenge tengeri testvéréről?
• A második világháborúban elsüllyedt tengeralattjárót tártak fel, amelyen 79 fő szolgált