Élő számítógépet alkottak meg 16 miniatűr agy összekapcsolásával
A svájci székhelyű FinalSpark nevű startup azt állítja, hogy egy egyedülálló számítógépes processzort építettek 16 emberi agyszövetből készült mini agyból. És úgy vélik, hogy egy napon ez az „élő számítógép” a szilíciumalapú számítástechnika alternatívája lehet.
A Futurism beszámolója szerint mostantól pedig más kutatók távolról is hozzáférhetnek a startup biológiai számítógépéhez, a Neuroplatformhoz, hogy tanulmányokat folytassanak például a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, amihez általában hatalmas erőforrásokra van szükség.
Élő számítógép agyszövetből
Illusztráció: Pixabay
„A biológiai számítástechnika egyik legnagyobb előnye, hogy a neuronok sokkal kevesebb energia felhasználásával számítják ki az információkat, mint a digitális számítógépek”
– írta Ewelina Kurtys, a FinalSpark tudósa és stratégiai tanácsadója a hónap elején a cég blogbejegyzésében.
Becslések szerint az élő neuronok több mint 1 milliószor kevesebb energiát használhatnak, mint az általunk jelenleg használt digitális processzorok.
A nemrég indult vállalkozás agyi organoidokkal, vagyis az emberi agyszövetek idegsejtekből származó kis mintáiból dolgozik. Ezeket olyan speciális környezetbe helyezi, amely életben is tartja azokat.
Ezután ezeket a mini agyakat speciális elektródákhoz csatlakoztatják, hogy számítógépes feldolgozást és digitális analóg átalakítást végezzenek, hogy az idegi aktivitást digitális információvá alakítsák.
Az élő számítógépek koncepciója már jó ideje létezik. Tavaly például a tudósok neuronokat kapcsoltak elektromos áramkörökhöz, és létrehoztak egy olyan eszközt, amely képes volt hangfelismerésre.
Ezeknek a szokatlan gépeknek van néhány nem elhanyagolható előnye a szilíciumalapú társaikkal szemben, például az, hogy jelentősen kisebb a szén-dioxid-kibocsátásuk.
„Ez az egyik oka annak, hogy az élő neuronok számításokhoz való felhasználása miért olyan lenyűgöző lehetőség.”
„A mesterséges intelligenciamodellek lehetséges javulásán túl az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenthetnénk anélkül, hogy a technológiai fejlődés feláldozná.”
A FinalSpark reméli, hogy más intézmények is elismerik majd a Neuroplatformot a bioszámítógép-kutatás előmozdítása érdekében, miközben ezt az eszközt az MI-számítás következő lépéseként pozícionálja.
Mivel az MI-vállalatok miatt is egyre nagyobb az aggodalom a szén-dioxid-kibocsátás és a vizeink kapcsán, ez az újszerű megközelítés hosszú távon akár kifizetődő is lehet.
Érdemes elolvasni:
