DNS-vizsgálatok megmutatják, kiket áldoztak fel a maják

Egy genomikai tanulmány szerint a maják Chichén Itzá nevű városukban gyakran áldoztak fel fiatal ikertestvéreket, főleg fiúkat.

Chichén Itzá egy maja város és államalakulat volt, amely a késő klasszikus korszakban regionális jelentőségre tett szert a mexikói Yucatán-félszigeten. Csúcspontján a város mintegy 10 négyzetkilométert foglalt el, és 35 ezer embernek adott otthont.

Chichén Itza

A Nemzeti Őstörténeti és Történeti Intézet (National Institute of Anthropology and History, INAH) régészei több nemzetközi intézménnyel együttműködve 65 gyermek maradványain végeztek genetikai vizsgálatot, akiket a chultún halotti komplexumban temettek el – számol be a Heritage Daily.

Gyermekeket, serdülőket áldoztak fel a maják

Az emberáldozat Chichén Itzá rituális életének része volt, és sokszor gyermekek és serdülők lelték halálukat ezeken az eseményeken. Az elemzésből kiderült, hogy a 65 gyermekből 64 fiú volt, és körülbelül 25%-uk közvetlen rokoni kapcsolatban állt egymással első- vagy másodfokú rokoni kapcsolat révén. Ezt bizonyítja továbbá az étrendjük hasonlósága is, ami arra utal, hogy a gyermekek közül sokan ugyanabban a háztartásban nevelkedtek.

“Két nagy meglepetésben volt részünk” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Rodrigo Barquera, a CNN szerint. “Először is, a hagyományos régészet által befolyásolva arra gondoltunk, hogy nem nemek szerinti temetkezést, vagy többnyire lányokat fogunk találni. A második meglepetés pedig az volt, amikor kiderült, hogy némelyikük rokon, és két ikerpár is van közöttük.”

Az ikeráldozat központi téma a maja szövegekben és mítoszokban. A Popol Vuh például Hun Hunahpu és Vucub Hunahpu feláldozásáról számol be egy labdajátékban elszenvedett vereséget követően – írja a Heritage Daily.

“A fiúgyermekek hasonló kora és étrendje, szoros genetikai rokonságuk, valamint az a tény, hogy több mint 200 évig ugyanazon a helyen nyugodtak, arra utal, hogy a chultún egy áldozathozatal utáni temetkezési hely, ahol a feláldozott egyedeket valamilyen meghatározott okból választották ki” – mondja Oana Del Castillo-Chávez, a tanulmány társszerzője.

Érdemes elolvasni:

• Mi ez a kék szoba Pompeii romjainál?
• Magyar kutató fedezte fel az eddigi legrégebbi, Jézus gyerekkoráról szóló feljegyzést