Kikről is nevezték el a budai alsó rakpart egyes szakaszait?

A második világháború alatt sok bátor hős és hősnő szolgálta a nemzetet. Az ő örökségükre emlékezünk, miközben végigsétálunk a budai oldalon végigfutó rakparti szakaszokon. Ebben a cikkben bemutatjuk a háborús időkben végzett hihetetlen humanitárius munkájukat. Mindannyiukat a Yad Vashem Intézet a Nemzetek Igazai között igaznak tekinti. A rakparti szakaszt északról délre haladva fogjuk végigjárni.

Slachta Margit rakpartszakasz

1884-ben született Kassán lengyel családban, és ő lett az első női képviselő a magyar parlamentben. Gyakran emlegették úgy, hogy “az egyetlen férfi a nemzetgyűlésben”, mert bátran kiállt elvei mellett. Széleskörű politikai és társadalmi karrierje mellett hősnőként is emlékeznek rá. Hitler propagandája ellen kampányolt, és mivel apáca volt, segített az üldözöttek kolostorokban való elszállásolásában — írja a Daily News Hungary.

Angelo Rotta rakpartszakasz

1895-ben született, olasz katolikus pap és diplomata volt. A háború kezdetétől fogva lengyel menekülteket és zsidókat segített. Később drasztikusabb intézkedéseket hozott, amikor a diplomáciai vállalkozások kudarcba fulladni látszottak. Ahelyett, hogy a Vatikán 2500 védőkártyát adott volna ki, 19 000-et adott. Csak a saját házában több mint 200 embernek adott menedéket.

Gábor Sztehlo rakpartszakasz

Magyar evangélikus pap volt, aki a háború alatt gyermekek mentésében segített. Egészen 1944 karácsonyáig 32 menedékház felállítását szervezte meg. Mintegy 1600 gyermeket mentett meg a biztos haláltól, miközben mintegy 400 munkaszolgálatosnak is védelmet és szállást biztosított. Forrás: B: Wikimedia Commons/Unknown Friedrich Born Svájci üzletember volt, aki 1944 májusa és 1945 júniusa között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának küldöttje lett. A háború alatt árvaházakat, gyermekotthonokat és közkonyhákat működtetett. A Vöröskereszt védőkártyáinak kiadásával mintegy 15 000 zsidó civilt mentett meg a deportálástól.

Raoul Wallenberg rakpartszakasz

A svéd diplomata és üzletember 1944 júliusában érkezett Budapestre. Augusztusig 4500 útlevelet állított ki zsidó embereknek. Minden útlevél családi okmánynak számított, ezért ezek több személy védelmét biztosították. Szokásos trópus volt, hogy ezek a hősök a szovjet rezsimek ellenségei lettek, de sokakkal ellentétben Wallenbergnek nem volt lehetősége disszidálni. A Szovjetunióba vitték, ahonnan és ahonnan soha nem tért vissza.

Valdemar és Nina Langlet rakpartszakasz

A svéd házaspár több mint 20 ezer embert segített megmenteni a deportálástól. Valdemar a Svéd Vöröskereszt budapesti főbiztosa volt. Ő és felesége, Nina fáradhatatlanul dolgoztak az életek megmentésén. Eredetileg 400 védőkártya kiadásáról állapodott meg a hatóságokkal, de a valóságban ennek mintegy tízszeresét adta ki. A szovjetek hatalomátvétele után úgy döntöttek, hogy maradnak és folytatják humanitárius tevékenységüket, amíg Valdemar egészsége nem tette lehetővé, hogy tovább maradjanak. Forrás: Szilárdság és szabadság: Az emberiséget a háborúban a következő évtizedekig tartó háborúkban is részt vettek.

Henryk Slawik rakpartszakasz

A lengyel újságíró és diplomata mintegy 30 000 lengyel menekült, köztük 5000 lengyel zsidó megmentésében segített. Hamis útleveleket és igazolásokat állított ki, amelyek azt állították, hogy ezek az emberek valójában katolikusok. Bátor erőfeszítései és kemény munkája ellenére élete tragikus véget ért. A helyzet romlása után arra sürgette a védetteket, hogy hagyják el az országot. Őt magát letartóztatták és megkínozták, de nem mondott le társairól, köztük idősebb Antall Józsefről sem. Később egy koncentrációs táborban kivégezték.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: