Megfejthette a piramisok rejtélyeit egy meggyőző elmélet
Szuperfejlett civilizáció, amely azóta kihalt, esetleg idegenek – a piramisok építését talán több elvetemült összeesküvés-elmélet övezi, mint bármi másét.
Nagyon ritka, hogy valamiről több elterjedt összeesküvést tudunk mondani, mint bizonyított tényt. De ha van olyan tárgy, amire igaz ez a rendkívüli állítás, azok Egyiptom gúla alakú monumentális építményei lesznek.
Amikor a Nílus vízhozama nonszenszt hoz a völgybe
A piramisokat érintő abszurd teóriáknak sosem érhetünk a végére. Elvégre hogyan húzhattak fel ilyen hatalmas építményeket primitív elődeink? Ráadásul épp azon a szélességi fokon, aminek száma megegyezik a fény sebességével. (És most tekintsünk el attól, hogy az ókori egyiptomiak aligha használhatták az SI-mértékegységrendszert, tehát teljesen más számadatokat kaptak, ha megkísérelték lemérni ezeket.)
A leggyakoribb elmélet persze, hogy az idegenek építették, de a The Travel szerint itt nem áll meg az emberi „kreativitás”. Az egyik másik teória szerint ezek valójában hatalmas gabonasilók, amelyeket József ószövetségi próféta épített, a belső tárhely hiánya ellenére.
De mit tudunk a piramisokról?
Elsősorban azt, hogy a 100 páratlan piramis közül sokat az ország fáraóinak sírjaként építettek – és i.e. 2780 körül – az első piramist Memphis ősi városa közelében építették. Aztán egy ideig nem jutottak tovább a kutatók, írja a LADbible.
Így volt ez egészen addig, amíg az Amszterdami Egyetem fizikusai elkezdtek elemezni egy régi falfestményt Djehutihotep sírjából, amely Kr. e. 1900 körüli időkből származik. A Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok azt mondták, hogy a piramisok megépítése valójában meglehetősen egyszerű.
Fotó: Retlaw Snellac/Flickr
A szóban forgó kép azt mutatja, hogy 172 ókori egyiptomi hogyan kezelte és mozgatta ezeket a hatalmas köveket. Látható rajta egy munkás is, amint vizet önt a homokra egy kolosszális szobrot hordozó szán előtt. És kiderül, hogy a szánok nem csak nagy fadeszkák voltak.
„Az egyiptológusok a vizet egy tisztítási rituálé részeként értelmezték” – mondta Daniel Bonn fizikus a Washington Postnak. „És soha nem kerestek tudományos magyarázatot.”
A megfejtés a súrlódásban rejlik
„A súrlódás rettenetesen bonyolult probléma; még ha rá is jössz, hogy a nedves homok keményebb – mint egy homokvárban, nem lehet száraz homokra építeni -, ennek a súrlódásra gyakorolt következményeit nehéz megjósolni.”
Azt mondta, hogy a kísérlet nemcsak az egyiptomi rejtélyt oldotta meg, hanem érdekes módon azt is megmutatja, hogy a homok merevsége közvetlenül összefügg a súrlódási erővel.
„Kísérletileg kimutattuk, hogy a homokon lévő csúszási súrlódást nagymértékben csökkenti némi – de nem túl sok – víz hozzáadása” – olvasható a tanulmányban. „A kapilláris vízhidak kialakulása megnöveli a homok nyírási modulusát, ami megkönnyíti a csúszást. A túl sok víz viszont a kapilláris hidak összeolvadását eredményezi; ebben az esetben azt tapasztaljuk, hogy a súrlódási együttható ismét növekszik.”
„Eredményeink tehát azt mutatják, hogy a súrlódási együttható közvetlenül összefügg a levágási együtthatóval; ennek jelentős következményei vannak a szemcsés anyagok szállítására. Emellett a homok polidiszperzitása is nagy hatással van a súrlódási együtthatóra.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
