Régészek bizonyítékot találhattak egy jelentős bibliai esemény valódiságára
A régészek egy zano’ahi ásatáson egy olyan mosavot találtak, amely a Biblia Ószövetségében is szerepel. Nehémiás könyvében Zano’ah a babiloni fogságból visszatérő zsidó száműzöttek által újra benépesített települések egyikeként szerepelt.
Úgy tartják, hogy a visszatérő lakosok, akik a Biblia Kivonulás könyvében követték Mózest Egyiptomból a Vörös-tengeren át, a falu korábbi lakóinak leszármazottai voltak, és Zano’ah az Ígéret Földjén, vagyis a Kánaán területén feküdt. Még 2019-ben egy szakértői csoport felkereste a híres bibliai települést, majd a Hadashot Arkheologiyot című folyóiratban jelentették eredményeiket, számolt be róla a Unilad.
A 2024. márciusi írásból kiderült, hogy a sikeres ásatásra még 2019 júliusában és augusztusában került sor az Izraeli Régiségügyi Hatóság megbízásából, amely során a régészek egy agyagedény nyelét mentették meg, amely „lmlk bélyegzőlenyomatot viselt”. Úgy vélik, hogy a kerámiatárgy a késő vaskorból származik, „magas hőmérsékleten égették, és kiváló minőségű volt”. A Kr. e. VII. századi tárgyat más, hasonló tárgyakkal, valamint egy fehér mészkőből készült, díszes kozmetikai tállal együtt fedezték fel.
Mennyi valóságalapja lehet a bibliai történetnek?
Azóta több leletet is azonosítottak, amelyek a kora bizánci korban és az első zdisó-római háború, vagy más néven a nagy zsidó lázadás második évében készültek. Érdekes, hogy az egyik megtalált tárgy fogantyúján egy bélyegzőt találtak, amelyen az állt, hogy „a királyé”. A szakértők úgy vélik, hogy ezzel Ezékiás király Júdában betöltött uralkodásának tiszteletére készült.
Ezékiás életétől a Királyok második könyvében írnak, míg a Krónikák második könyve szerint a király Salamon templomának újbóli megnyitásán dolgozott, amelyet Első Templomnak is neveznek. A hívők azt állítják, hogy a központot ugyanazon a helyen építették, ahol Isten megteremtette Ádámot.
Ezékiást emellett azzal vádolják, hogy összetörte a bronzból készült kígyószobrot, amelyet Mózesnek Isten parancsára kellett elkészítenie.
De vajon ezeknek a leleteknek a felfedezése igazolja az Egyiptomból kivonuló izraeliták Vörös-tengeren való átkelést Mózessel?
Nem teljesen, de megerősíti, hogy Zano’ah fontos helyszín volt, „és kiemeli jelentőségét” a Biblia evangéliumként való esetleges jövőbeli bizonyításában. Ya’akov Billig, az ásatás vezetője azt mondta, hogy a feltárt leletek alapján a falu lejtőjén mezőgazdasági tevékenységet folytattak.
„Bár valószínű, hogy a leletek egy része a romokból származik, majd az évek során lemosódott a lejtőről, a leletek többsége, különösen a kora bizánci korból származó leletek a domboldalon folytatott mezőgazdasági tevékenységre utalnak. A leletek nagy mennyisége a lelőhely fontosságát jelzi, és rávilágít a Júdeai Sefela egyik kevésbé ismert meséjének potenciális jelentőségére.”
Érdemes elolvasni:
