Ókori fáraók faragványait találták meg újra Asszuánban

Az egyiptomi Asszuánban dolgozó régészek hieroglifikus feliratok mellett több ókori fáraót ábrázoló sziklafaragványt is találtak.

A francia és egyiptomi régészekből álló csapat éppen búvárkodott a Nílusban, amikor Asszuántól délre, egy olyan területen, amelyet az 1960 és 1970 között épült asszuáni nagy gát építésekor árasztott el a víz, felfedezték a faragványokat. Az árvíz előtt az UNESCO vezetésével megpróbálták a lehető legtöbb régészeti maradványt átmenteni a térségből, sokat nem tudtak időben áthelyezni, és hamarosan az építkezési munkálatok miatt elszállították őket.

Több fáraó faragványa is előkerült a víz alól

II. Ramszesz temploma Abu Szimbelben. Diego Delso/Wikimedia

Asszuán az ókori egyiptomiak számára nagy jelentőséggel bírt. Fontos katonai állomás volt, és egy jelentős kereskedelmi útvonalon feküdt. Minden dinasztia idején helyőrségi város volt, és itt szedték be a vámot és a vámokat minden délre és északra tartó hajóra. A közelben számos templom található, köztük Abu Szimbel-i templomok, ahol II. Ramszesz négy, egyenként 21 méter magas szobra áll, de ad otthont a Philae templomnak is, ahol az utolsó egyiptomi hieroglifikus feliratot írták Kr. u. 394-ben, derül ki a Greek Reporter beszámolójából.

A régészcsoport az egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium közleménye szerint azonosítani és rögzíteni akarja a fennmaradt feliratokat és faragványokat, amelyek most víz alá kerültek Asszuánban, például a fáraó faragványokat. Ennek érdekében a csapat víz alá merült, hogy megtalálják a maradványokat, és később digitális, 3D-s modellt készítsenek róluk.

Fotó: Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium

Az újonnan felfedezett fáraók feliratai között szerepelnek IV. Thotmesz (Kr. e. 1400-1390), fia, III. Amenhotep (Kr. e. 1390-1352 körül), II. Pszammetik (Kr. e. 595-589) és az ő fia, II. Uahibré (Kr. e. 589-570) írásai a 18. és 26. dinasztiából.

Alejandro Jiménez-Serrano régész ásatásokat vezet egy Asszuán melletti nekropoliszban. A Live Science-nek elmondta, hogy Asszuán fontos gránitbánya volt, és lehetséges, hogy a most talált maradványokat Egyiptom egy másik részébe akarták szállítani, vagy az Asszuán melletti templomok részei lehettek. William Carruthers, az Essex Egyetem munkatársa szerint a leletek alapján több maradvány élte túl az áradást, mint amennyit az UNESCO gondolt, amikor az 1960-as és 1970-es években mentési kampányt folytatott.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat