Az ELTE kutatóinak segítségével derítették ki, miért olyan barátságosak a kutyák az emberrel
Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb eredményei szerint a kutyák háziasítás során kialakult extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.
A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye, olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.
Kiderült a kutyák barátságossának oka
Az összegzés szerint az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams-Beuren szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani.
“A GTF2I gén az idegrendszer fejlődésének szabályozásában vesz részt, főként a szorongással és a barátságossággal kapcsolatos idegpályákban fejti ki a hatását. A mostani vizsgálatunkban azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a gén különböző változatai eltérő kromatintérszerkezethez vezetnek-e”
– részletezte Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója, a BMC Genomics című szakfolyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője.
A kromatin a kromoszómákat alkotó, DNS-ből és fehérjéből álló komplex elnevezése. “A GTF2I génnek ugyanis több változata van. A farkasok eltérő változatot hordoznak, mint a kutyák többsége. Ha a különböző génváltozatok megváltoztatják a kromatin térbeli szerveződését, akkor az hatással lehet a gén aktivitására is.”
Kiemelt kép: depositphotos.com
A kutatóknak a vizsgálathoz kutyák agyszövetére volt szükségük, ezért megkeresték az ELTE Etológia Tanszék Kutya Agy- és Szövetbankjának munkatársait. A szövetbankba gazdák felajánlásai alapján kerülnek a kutyák, akiket egészségügyi okokból altattak el, többnyire idős korban. Ebbe a vizsgálatba csak olyan kutyákat vontunk be, amelyeknek nem volt idegrendszeri betegségük
– magyarázta Kubinyi Enikő, tanszékvezető egyetemi tanár, aki Sándor Sára genetikus és Czeibert Kálmán állatorvossal közösen hozta létre a bankot 2017-ben.
Az eredmények igazolták a várakozásokat, mert a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződéshez vezetnek.
“A DNS-be gyakran beépülnek önsokszorozó, mobilis génszakaszok, úgynevezett retrotranszpozonok. A GTF2I gén ősi változatába beépült egy ilyen szakasz, de a modern kutyagenomból kiszelektálódott. Azt találtuk, hogy a retrotranszpozon jelenléte vagy a hiánya megváltoztatja a GTF2I gént magába foglaló kromatin háromdimenziós szerkezetét. Ha a szakasz hiányzik, a DNS összecsomagolódásakor nem alakul ki egy kromatinhurok. Ez megváltoztatja a génkifejeződést, ami részben magyarázatot adhat a kutyák és a farkasok viselkedése közti különbségre”
– foglalta össze Dhriti Tandon, a tanulmány első szerzője. Az eredmények alapján a kutatók megállapították, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere.
“Amikor azt találjuk, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, akkor feltételezhető, hogy a különbség evolúciós jelentőségű”
– emelte ki Kubinyi Enikő, aki szerint az a felismerésük, hogy a viselkedés kialakulásához nem csak a DNS bázissorendje, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezete is hozzájárulhat, új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatásoknak.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi lesz Magyarországgal az USA, Kína és Oroszország alkotta Bermuda-háromszögben?
Egy új tanulmány szerint a Ceres felszínének 90%-át is óceán boríthatta
A világ legősibb írása 5500 éves, és nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent
Lenyűgöző videón a Gellért Szálló megújulása
Idegen eredetű anyagokat is találtak a villenai kincsben
Az amerikai kormány meghallgatást tart, amelyben az UFO-król tervezik lerántani a leplet
