Valami történik a poláris örvényekkel és súlyosak lehetnek a következmények

A sarki örvény – a sarkok felett keringő erőteljes légáramlat – kritikus szerepet játszik bolygónk időjárásának szabályozásában. Bár a téli hónapokban jellemzően az Északi-sarkvidék és az Antarktisz feletti sztratoszférára korlátozódik, a déli sarki örvény instabilitásának legújabb jelei aggodalmat keltenek a tudósok körében. Ha ez az örvény összeomlik, az szélsőséges időjárási események kaszkádját indíthatja el a déli féltekén, beleértve a jeges lökéseket és a perzselő hőhullámokat.

A sarki örvények nagy kiterjedésű ciklonális rendszerek, amelyek a sztratoszférában alakulnak ki a Föld sarkai felett. Ezek a légáramlatok csapdába ejtik a fagyos sarki levegőt, és megakadályozzák, hogy az alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon. A sugáráramlatok, amelyek a sarki örvényeket körülvevő gyors áramlású légáramlatok, akadályként működnek, és visszatartják a hideg levegőt — írja az IFLS.

Az örvények azonban nem legyőzhetetlenek. Időnként destabilizálódhatnak, ami drámai változásokat eredményezhet a globális időjárási mintákban. Ez különösen azért aggasztó, mert ezek az elmozdulások hatással lehetnek a hőmérsékletre és az időjárási szélsőségekre a bolygó hatalmas régióiban.

Az instabil örvények története

Az északi sarki örvény a kiszámíthatatlanságáról ismert. Amikor destabilizálódik, gyakran okoz úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedést (SSW) – a sztratoszféra hőmérsékletének gyors emelkedését, ami az örvény felhasadásához vagy összeomlásához vezethet. Ez a jelenség a sugáráramlat torzulását okozhatja, ami lehetővé teszi, hogy a hideg sarkvidéki levegő dél felé áramoljon olyan régiókba, ahol általában enyhébb tél van.

2019-ben egy ilyen esemény okozta a hírhedt “nagy fagyot”, amely megbénította az Egyesült Államok egyes részeit. Korábban, 2024-ben az északi sarki örvény ismét megingott, rövid ideig tartó hideghullámokat okozva, bár ezek az események nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a sugáráramlatban nagyobb zavart okozzanak.

Ezzel szemben az Antarktisz felett lebegő déli sarki örvény stabilabb volt. A déli féltekén eddig csak egyetlen jelentős SSW-t jegyeztek fel, amely 2002-ben következett be. Most azonban a jelek arra utalnak, hogy ez megváltozhat, mivel a déli sarki örvény a példátlan instabilitás jeleit mutatja.

Figyelmeztető jelek az Antarktiszról

2024 július közepe óta a déli sarki örvény szokatlan viselkedést mutat. Az örvényen belüli szélsebesség jelentősen lelassult – a szokásos 300 kilométer/órás sebességről mindössze 230 kilométer/órára. A lassulással együtt járt az átlagnál mintegy 20 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet-emelkedés.

Bár ezek a változások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy SSW-t okozzanak, augusztus elején egy második instabilitási hullám követte őket. Ezúttal hideg antarktiszi levegő szabadult ki a sarkvidékről, ami Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részein szokatlanul nedves és jeges időjárási viszonyokhoz vezetett. Ezzel egyidejűleg a középső szélességekről meleg levegő áramlott dél felé az Antarktiszra, rekordot döntő hőhullámot indítva el a térségben.

A hideg és meleg légtömegek váltakozásának ez a mintázata rendkívül szokatlan, és a tudósok idegesek. Egyesek szerint a déli sarki örvény stabilizálódhat, mások viszont attól tartanak, hogy az összeomlás szélén áll. Ha ez utóbbi bekövetkezik, az megzavarhat egy másik kulcsfontosságú időjárási rendszert, amelyet déli gyűrűs módusznak neveznek, és ez egy kivételesen száraz és forró nyárhoz vezethet Ausztrálázsiában és Dél-Amerikában.

Az éghajlatváltozás összefüggése

Mi okozza a sarki örvényben bekövetkező változásokat? Bár a pontos okok továbbra is tisztázatlanok, egyre több bizonyíték van arra, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás szerepet játszik. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az antarktiszi tengeri jég csökkenése összefügg a lassabb sztratoszférikus szélsebességgel, ami arra utal, hogy az óceánok emelkedő hőmérséklete destabilizálhatja a sarki örvényeket.

A tudósok évek óta megfigyelték a sarkvidéki tengeri jég drámai csökkenését, de a déli póluson a helyzetet viszonylag stabilnak tartották – egészen a közelmúltig. Most, hogy az antarktiszi tengeri jég szintén rohamosan csökken, úgy tűnik, mindkét pólus szélsőséges változásban van, ami katasztrofális következményekkel járhat a globális időjárási mintákra nézve.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Szörnyethalt a nő, aki beszorult a repülőtér poggyászkiadó rendszerébe
Sötét Univerzum: A gyors tágulást talán nem is a sötét energia okozza