2700 éves, alig ismert birodalomhoz tartozó várban bukkantak meglepő nyomokra régészek
Törökországban, a 2300 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Kef várában, egy ősi urartiai erődítményben végzett régészeti ásatások során számos lenyűgöző lelet került elő.
A Van Yüzüncü Yıl Egyetem docense, Dr. İsmail Coşkun és csapata olyan dolgokat talált, amelyek sok mindent elárulnak a több mint 2700 évvel ezelőtt virágzó urartui civilizációról.
Kef vára, amelyet II. Rusza király építtetett, a vulkanikus Süphan-hegy lejtőin található. Az épületegyüttes az akkori emberek szakértelméről tanúskodik, akik a Kr. e. első évezredben hatalmas királyságot tudhattak magukénak a mai Törökország területén.
Az erődítményt bazaltból épült, mivel a térségben bőséggel fordul elő a vulkanikus kőzetből, ez pedig még az urartui várak között is különlegessé teszi, írja az Ancient Origins.
2700 éves, vulkanikus kőzetből épített vár
Az Urartu államalakulat egyik vára. Illusztráció. Fotó: Dosseman
Az építmény elhelyezkedése és a felhasznált anyagok arra utalnak, hogy nemcsak védelmi céllal épült, hanem az urartui király hatalmának és a birodalom ellenálló képességének szimbólumaként is szolgált.
Az idei ásatások a komplexum felső csarnokára összpontosítottak, ahol már korábban is találtak szenzációs leleteket. A csapat most is sokféle tárgyat tárt fel, köztük kovakő- és obszidiánszerszámokat, kerámiákat és számos állatcsontot, illetve három, „elefántlábként” emlegetett kőszerkezetet.
Ezek, valamint a konyhának tűnő területen talált számos állatcsont és őrlőkövek arra utalnak, hogy a várban nagyszabású lakomák vagy áldozatok is megrendezésre kerültek vallási, vagy királyi szertartások részeként.
Az itt talált kék festék és kerámiadarabok pedig az urartiai elit kifinomult művészeti és kulturális életére utaló bizonyítékait gyarapítják.
A csapat később egy körülbelül 60-70 centiméter vastag hamurétegre bukkant ami arra utal, hogy a várban hatalmas tűzvész pusztított. Dr. Coşkun elmondta, hogy a becslések szerint akár napokig is tombolhatott az építmény területén.
A hamuréteg így arra engedte következtetni a szakembereket, hogy egy katasztrofális esemény vezethetett a vár végleges elhagyásához.
Az ilyen magasan végzett ásatások kihívást jelentő körülményei ellenére a csapat elkötelezett a helyszín megőrzése és újjáélesztése mellett.
Dr. Coşkun kiemelte hogy céljuk a vár vonzerejének növelése, és hogy biztosítsák, hogy ezek a jelentős leletek a nagyközönség számára is hozzáférhetőek legyenek.
A Kef várában folyó ásatások továbbra is fényt derítenek az urartiai civilizációra, bepillantást nyújtva a mindennapi életbe, a rituálékba és a lakosok végső bukásához.
A helyreállítási munkálatok előrehaladtával Kef még jelentősebb régészeti lelőhellyé válik, és vonzza a látogatókat, akik szívesen felfedezik az egykor e zord tájat uraló nagy civilizáció maradványait.
Érdemes elolvasni:
- Az 1518-as strasbourgi táncmánia során több mint 400 ember ropta magát halálra
- A Pompeiiben megtalált két áldozat sokkal tovább szenvedhetett, mint a többiek
Kiemelt képünk illusztráció, az ásatásról készült fotók ITT és ITT tekinthetők meg.
