Ezért nem jártak a Holdon az amerikaiak már majdnem 52 éve

Az utolsó amerikai holdra szállás 1972 decemberében történt, ezt követően pedig nem igazán lehetett arról hallani, hogy az USA a nagy visszatérésre készülne, egészen mostanáig. De vajon miért nem jártak ott immár majdnem 52 éve?

Miért nem járt 50 éve az USA a Holdon?

Az Apollo-programot 1961-ben hozták létre, abban az évben, amikor a szovjetek Gagarint az űrbe küldték. Az amerikaiak célja az volt, hogy Sztálinékat legyőzve elsőként érjenek a Holdra. Könnyű azt mondani, a kihívás ugyanis hatalmas volt, és csak nyolc évvel később sikerült a NASA-nak. 1969 július 20-án azonban Neil Armstrong és Buzz Aldrin, az Apollo-11 első űrhajósaiként történelmet írtak. A rend kedvéért azonban ne hagyjuk ki Michael Collinst, aki az űrhajót vezette, és biztonságban visszahozta legénységét a Földre.

Ezt követően 1972-ig további öt alkalommal is sikeresen landoltak a Holdon, de azóta sem juttattak embert a Hold felszínére.

Neil Armstrong, Michael Colling és Buzz Aldrin. Fotó: Creative Commons

Ennek a fő oka pedig a finanszírozás volt

A Unilad beszámolója szerint az Apollo-programnak több fontos és drága összetevője volt, többek között az űrhajók építése és fenntartása, a járművek indításának költségeinek fedezése, valamint a földi létesítmények és az emberek bére. A projektet nem aprózhatták el, így milliárdokat költöttek ebben az időszakban.

A Planetary Society új adatai szerint az USA az 1960 és 1973 közötti pénzügyi évek között elképesztő 25,8 milliárd dollárt tapsolt el az Apollo-programhoz közvetlenül kapcsolódó eszközökre, létesítményekre és általános költségekre, jócskán túllépve a John F. Kennedy kormánya által becsült 7 milliárd dollárt. Ez az idei inflációs rátára átszámítva körülbelül 312 milliárd dolláros kiadást jelentene a NASA-nak.

Ha hozzáadjuk a Gemini-programot és a robotizált holdprogramot, amelyek mindkettő lehetővé tette az Apollót, akkor ez az összeg az infláció figyelembevételével 340 milliárd dollárra rúgna. A küldetés az évek előrehaladtával ráadásul egyre csak drágult.

Azonban, bár az Apollo-program mára megszűnt, az űrkutatás folytatódik. A világűr megismerésére irányuló folyamatos erőfeszítések egyik legfontosabb része a Nemzetközi Űrállomás, amelyet 23 országból 280 ember látogatott meg. A Space.com szerint az állomás üzemeltetése évente mintegy 3 milliárd dollárjába kerül a NASA-nak, amely hajmeresztő összegnek hangzik, de még mindig szinte semmiség ahhoz képest, amennyit az Apollo-program évei alatt elszórtak.

Érdemes elolvasni:

• Mi volt az ősrobbanás előtt?
• Ez történne a Földön, ha az univerzum legerősebb mágnese behatolna a Naprendszerbe