Kutatók megtalálták a világ legrégibb sajtját egy egyiptomi sírban

Egyiptomi régészek rendkívüli felfedezést tettek, amely az érlelt sajt fogalmát soha nem látott magasságokba – vagy inkább mélységekbe – emeli. Az ókori Memphisz magas rangú tisztviselőjének, Ptahmesnek a sírjában eltemetve találták meg a feltételezések szerint a valaha talált legrégebbi sajtot, amely körülbelül 3200 évre nyúlik vissza.

A sajtot egy 2013 és 2014 közötti ásatás során fedezték fel, amikor egy régészcsoport több törött edényt tárt fel a sírban. Az egyik ilyen edényben egy titokzatos, tömör, fehér masszát találtak, amelyet egy vászonszövetbe csomagoltak, ami felkeltette a kutatók kíváncsiságát. Az edényről és tartalmáról kezdetben azt gyanították, hogy valamilyen ősi élelmiszer lehet. A csapat azonban csak egy sor részletes vizsgálat elvégzése után tette meg a sajtos felfedezést — írja az All That’s Interesting.

Az Analytical Chemistry című folyóiratban megjelent tanulmányban a csapat leírta, hogyan oldották fel az anyagot és elemezték annak összetevőit. Eredményeikből kiderült, hogy a titokzatos massza valóban sajt volt, amelyet juh- vagy kecsketej és tehéntej kombinációjából állítottak elő. Az edényt körülölelő vászon, amely nem lett volna alkalmas a folyadék befogadására, tovább erősítette, hogy a sajt szilárd termék volt, valószínűleg az ókori egyiptomiak étrendjének egyik alapanyaga.

A legősibb sajt

„Az ebben a tanulmányban elemzett anyag valószínűleg a legősibb régészeti szilárd sajtmaradvány, amelyet eddig találtak” – állapították meg a kutatók. Ez a rendkívüli felfedezés fényt derít az ókori egyiptomiak táplálkozási szokásaira, és bepillantást enged kulináris hagyományaikba.

Paul Kindstedt, a Vermonti Egyetem professzora, a sajtok kémiájának és történetének szakértője szerint az ősi sajt valószínűleg hasonlított a mai chèvre-re, egyfajta lágy, kenhető sajtra. Azonban savasabb és romlásra hajlamosabb lehetett, így messze elmaradt a manapság kedvelt érlelt sajtoktól.

Bár a világ legrégebbi sajtjának felfedezése önmagában is figyelemre méltó, a régészek valami sokkal veszélyesebbet is felfedeztek az ősi tejtermékben. A sajt nyomokban Brucella melitensis baktériumot tartalmazott, amely a brucellózist, egy potenciálisan halálos betegséget okozza. A brucellózis számos tünetet okozhat, többek között lázat, izomfájdalmat, ízületi gyulladást és krónikus fáradtságot. A Centers for Disease Control and Prevention szerint e tünetek némelyike évekig fennállhat, míg mások soha nem szűnnek meg teljesen.

Nem a legegészségesebb sajt

Ez a megállapítás arra utal, hogy ennek az ősi sajtnak a fogyasztása kockázatos lehetett, és súlyos betegséghez vagy akár halálhoz is vezethetett. Az ilyen baktériumok jelenléte a sajtban rámutat azokra a kihívásokra, amelyekkel az ősi népeknek szembe kellett nézniük a tejtermékek megőrzése és fogyasztása során.

A 3200 éves sajt felfedezése nem csupán lenyűgöző bepillantást nyújt a múltba, hanem emlékeztet arra is, hogy az ősi népek milyen veszélyekkel kellett szembenézniük mindennapi életük során. Míg az érlelt sajt a mai világban csemegének számíthat, ezt az ókori egyiptomi példányt jobb, ha nem fogyasztjuk el.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Kulcsfontosságú foci átigazolások augusztus elején
Először igazolták folyékony víz jelenlétét a Marson, ráadásul hatalmas mennyiségben