Putyinnak hatalmas kockázat Lukashenka védelme, de egy bizonyos pontig még kitart

Egy gyenge és elszigetelt Fehéroroszország kiválóan megfelel az orosz elnök stratégiai céljainak, de csak egy bizonyos pontig, írja a Financial Times mai cikke. 

Az elmúlt egy év

Az augusztus szomorú hónap a fehéroroszdemokrácia számára, hiszen pontosan egy éve borzolták fel a tömegtüntetések Aljakszandr Lukasenka elnök rendszerét. Mint ahogy már korábban írtunk erről, az ellenzék és a nyugati hatalmak által elcsaltnak vélt választás után a demonstrációkat vérbe fojtotta a karhatalom, és azóta is igyekeznek az ellenzéket letörni, akár bebörtönzéssel, akár az egzisztenciális fenyegetésekkel. Májusban a Ryanair-járat földre kényszerítése is csak az elszigeteltséget erősítette.

Míg a nyugati országok, így az EU tagállamaként Magyarország is, a gazdasági szankciók továbbvitelével igyekeznek nyomást helyezni a minszki vezetésre, addig válaszul Lukasenka ismét Vlagyimir Putyinhoz fordult segítségért. Adósságkönnyítés kért az orosz elnöktől a Moszkvával tavaly megállapodott 1,5 milliárd dolláros hitelre vonatkozóan.

Az sem éppen egy baráti gesztus, hogy Lukasenka a migrációt politikai fegyverként használja az EU ellen.

A múlt héten a szomszédos Lengyelország 900 katonát küldött a határra, hogy megakadályozza a migránsok – köztük afgánok – átkelését Fehéroroszországból. Ez a cselekedet is tökéletesen beleillik a Brüsszel által “hibrid hadviselésnek” nevezett, az EU elleni kampányba.

Ahogy az elmúlt egy év is jól mutatja, a fehéroroszok egyre inkább az oroszok adósa lett. Lukasenka konfrontációja a Nyugattal tökéletesen megfelelhet Putyin céljainak, mivel gyengíti az EU-t, és megerősíti Oroszország stratégiai pozícióját, illetve puffer zónát biztosít Moszkvának.

Politikai lépések

Elemzők szerint azonban Putyin számára ez negatív politikai és gazdasági következményekkel is járhat.

“Egy gyenge Lukasenka jó Moszkvának, mivel nagyobb feltételrendszerre számíthat. De nem, ha annyira gyenge, hogy destabilizálja a helyzetet az utcákon” – mondta Alex Kokcharov, az IHS londoni vezető országkockázati elemzője.

A balti államok arra figyelmeztettek, hogy az EU-ba történő migráció “fegyverré tétele” Fehéroroszország részéről, valamint az orosz és fehérorosz csapatok részvételével zajló közelgő hadgyakorlatok a NATO-csapatokkal való “határincidenshez” vezethetnek.

A fehérorosz diktátor még élvezi is ezt a helyzetet, a nyugati szankciók bejelentése után így nyilatkozott:

“Félniük [a nyugatnak] kellene. Ha szükséges, nem csak egy bázis lesz itt [Fehéroroszországban]. Az összes orosz katonai erő [itt] fog állomásozni egy új világháború kitörése esetén”.

Belső feszültség is nőhet Oroszországban

Putyin számára az igazán nagy kockázat abban rejlik, hogy a rengeteg pénz és egyéb segítség ellenére a fehérorosz elnök meginog és megbukik. A fokozódó fehéroroszországi tiltakozások Oroszországban is belső nyugtalanságot kelthetnek, de itt már Moszkva hírneve is a tét, mert Lukasenka belső ellenfelei és esetleges utódai is eltávolodhatnak Moszkvától.

“Tavaly egyértelmű volt, hogy Oroszországban sokan nagy érdeklődéssel figyelték a fehéroroszországi tüntetéseket, Putyin és köre pedig rendkívül paranoiásan viszonyul az otthoni tiltakozásokhoz” – mondta Eleanor Bindman, a Manchester Metropolitan Egyetem kelet-európai politika szakértője.

A kockázatok tudatában az orosz külügy eddig viszonylag óvatos politikát folytatott. Azt mondta, hogy “Oroszország továbbra is segítséget nyújt a testvéri Fehéroroszországnak és népének a nyugati nyomásnak való ellenállásban és szuverenitásának érvényesítésében”. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a fehérorosz társadalomban létezik “bizonyos politikai változások iránti igény”.

“Putyin békén kellene hagyja Fehéroroszországot, mert a fehérorosz nép számára ez nem Oroszország és a Nyugat közötti harc, kifejezetten nem az” – mondta Sofya Orlosky, a Freedom House európai és eurázsiai programjainak igazgatóhelyettese New Yorkban.

Gazdasági következmények

A politikai kockázatok mellett Moszkva a lehetséges gazdasági és pénzügyi költségekkel is szembesül a Fehéroroszországgal szemben az elmúlt évben az EU és más nyugati országok Fehéroroszország ellen bevezetett szankciók miatt.

Oroszország Fehéroroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, exportjának és importjának mintegy felét adja, és orosz vállalatok részesedéssel rendelkeznek kulcsfontosságú fehérorosz vállalkozásokban, köztük a Mozyr finomítóban, az ország két olajfeldolgozó vállalatának egyikében.

Ezek a kapcsolatok hamarosan tovább erősödhetnek, amikor Fehéroroszország fizetési mérlegét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 900 millió dollárral fogja támogatni. A pénzeszközök az IMF 650 milliárd dolláros különleges lehívási jogok kibocsátásának részét képezik, amelyeket az IMF minden tagja számára kibocsátott a koronavírusra adott válaszlépések finanszírozására, és amelyek augusztus 23-án válnak elérhetővé.

Ez Lukasenka belső és külső ellenzékének nem nyerte el a tetszését, azonban a Nyugat által nem kedvelt országok, így például Irán és Oroszország is kapnak juttatásokat az IMF-től.

Érdemes elolvasniLukasenka: Fehéroroszország bármi áron teljesíteni fogja oroszországi kötelezettségeit

Ennek ellenére a nyugati szankciók – különösen az olyan ágazatokban, mint a kálium, Fehéroroszország legnagyobb devizatermelője, továbbra is éreztetik hatásukat Oroszországban.

“Minden [orosz] vállalat, amely a fehérorosz állami vállalatokkal, bankokkal, intézményekkel dolgozik. . automatikusan felkerül az amerikai szankciós listára” – mondta Kokcharov, az IHS szakértője, megjegyezve, hogy hasonló folyamat sújtotta a Teheránnal kereskedő európai vállalatokat, miután az USA szankciókat vezetett be Irán ellen annak atomprogramja miatt. “Könnyen el tudom képzelni, hogy számos orosz vállalat inkább teljesen leállítja a gazdasági tevékenységet a fehérorosz állami partnerekkel” – tette hozzá.

Egyik legjobb példa erre Mihail Gutserjev esete, az uniós, brit és svájci szankciók már érintik orosz olajipari üzletembert. Gutserjev családi holdingja részesedéssel rendelkezik a fehérorosz káliumfeldolgozó Slavkaliban.

Oroszországra még több ilyen közvetett nyomás nehezedhet a jövőben, ahogy a nyugati országok fokozzák a Minszkre nehezedő nyomást, különösen, ha Lukasenka kihasználja az Afganisztánból érkező menekültek esetleges kiáramlását, és folytatja a közel-keleti migránsokat az EU felé irányító politikáját.