A majmok legalább annyira le tudnak részegedni, mint az emberek

A Panamában végzett legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vadon élő fekete kezű pókmajmok imádják a természetes módon erjedő gyümölcsöket, ami új bizonyítékkal támasztja alá a „részeges majom hipotézist”, amely szerint az emberek a főemlős ősöktől örökölhették az alkohol ízlését.

A Royal Society Open Science című folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy a majmok a jobo fáról származó erjedő gyümölcsöket fogyasztják, amelyek 1-2%-os alkoholtartalmúak, ami a könnyű sörhöz hasonló. Bár jól dokumentált, hogy egyes főemlősök, például a csimpánzok és a bársonymajmok esetében megfigyelték, hogy alkoholt fogyasztanak ember alkotta környezetben, ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a vadon élő főemlősök az alkoholt étrendjük természetes részeként fogyasztják — írja a Discover Wildlife.

Kalóriák, nem csak kíváncsiság

A Christina Campbell, a Kaliforniai Állami Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy a majmok vonzódása az alkoholhoz nem csupán szórakozásból fakad. A majmok vizeletének elemzése kimutatta az etanol bomlástermékeinek jelenlétét, ami azt bizonyítja, hogy a főemlősök metabolizálják az alkoholt, és potenciálisan kalóriát nyerhetnek belőle. Ez arra utal, hogy a majmok az erjedő gyümölcsöt energiaforrásként használják, így az alkalmi alkoholos élvezet fontos részét képezi étrendjüknek.

Bár a gyümölcsök alkoholtartalma viszonylag alacsony, a tanulmány megállapította, hogy a majmok nem részegednek meg rendszeresen. „Tizenöt hónap alatt mindössze kétszer láttam őket részegen” – osztotta meg Campbell, megjegyezve, hogy ezek az esetek a gyümölcsszezon vége felé történtek, amikor az erdőben érezhető volt az alkohol szaga. Ezeken a ritka alkalmakkor a majmok a részegség jeleit mutatták, beleértve a hányást és még a fákról való leesést is.

A túlzásba vitt élvezetek kockázatai

Bár a tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy kis mennyiségű alkohol fogyasztása előnyös lehet, a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeivel kapcsolatban is aggodalomra ad okot. Campbell kifejtette, hogy az etanol, hasonlóan a cukorhoz és a zsírhoz, nagy mennyiségben káros lehet. Míg a majmok számára előnyös, ha mértékkel fogyasztanak alkohollal ízesített gyümölcsöket, a gyümölcsszezon vége felé a magasabb koncentrációk kockázatot jelentenek. „Amik kis mennyiségben hasznosak lehetnek, nagy mennyiségben nagyon károsak lehetnek” – hangsúlyozta Campbell.

Ez különösen problematikussá válik, mivel a majmok élőhelye az erdőirtás miatt egyre inkább feldarabolódik. Campbell aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a majmoknak korlátozott táplálékválasztékuk maradhat, ami arra kényszerítheti őket, hogy a magas alkoholtartalmú, erősen erjesztett gyümölcsökre hagyatkozzanak. Néhány más fajjal ellentétben a pókmajmok nem képesek kizárólag leveleken élni, így a gyümölcsök táplálkozásuk kritikus részét képezik.

Ablak az emberi evolúcióra

Az eredmények további alátámasztást nyújtanak a „részeg majom hipotézisnek”, amelyet először Robert Dudley biológus vetett fel 2004-ben. Dudley elmélete szerint a korai főemlősök azért vonzódtak az alkoholhoz, mert az erjedő gyümölcsök gazdag kalóriaforrást jelentettek, ami a szűkös időkben túlélési előnyt jelentett. Az emberek esetében ez az öröklött tulajdonság magyarázhatja az alkohol iránti modernkori vonzalmunkat.

A tanulmány rávilágít a főemlősök és az alkoholfogyasztás közötti szélesebb körű kapcsolatra is: a csimpánzok például falusiak pálmaborát fosztogatják, a karibi vervet majmok pedig bárokból lopnak italokat. Ezek a viselkedések, valamint a panamai eredmények azt sugallják, hogy a főemlősök – köztük az emberek – alkoholfogyasztásának mély evolúciós gyökerei vannak.

Következtetés

A kutatás egy érdekes darabot ad hozzá a kirakós játékhoz, hogy miként alakult ki az alkohollal való kapcsolatunk. Bár a pókmajmok nem részegednek le rutinszerűen a vadonban, az erjedő gyümölcsök fogyasztása alátámasztja azt az elképzelést, hogy az alkohol, kis mennyiségben, régóta természetes része a főemlősök étrendjének. Mivel azonban élőhelyeik egyre inkább elaprózódnak, egyre nagyobb az aggodalom, hogy ezeket a főemlősöket a túlzott fogyasztás veszélyei fenyegethetik, ami emlékeztet arra, hogy még a természetben is az egyensúly a kulcs.

Tágabb összefüggésben a tanulmány megerősíti azt az elképzelést, hogy az emberek alkohol iránti vonzódása nem csupán modernkori élvezet, hanem ősi eredetű, öröklött tulajdonság.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Tudósok végre megfejtették, hogy a piramisok miért ott épültek, ahol vannak
Az építészet halálsugarai: Amikor az épületek megégetnek