Megvan a magyarázat, miért látták háromszor is ugyanazt a szupernóva-robbanást a csillagászok
A James Webb űrtávcső furcsa képeket készített egy felrobbanó csillagról, amely valamilyen oknál fogva folyamatosan ismétli önmagát.
A NASA sajtóközleménye szerint a kutatók által H0pe-nak nevezett szupernóva-jelenség felvételei minden eddiginél több bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy az univerzumról alkotott jelenlegi elképzeléseink teljesen félresiklottak. Még 2015-ben a Hubble is készített erről a szupernóváról felvételeket, de a G165 névre keresztelt galaxishalmazról készült legutóbbi felvételeken valami szokatlant vettek észre. Három pontot láttak, amelyek mindegyike mintha ugyanazon csillagrobbanás lett volna, írja a Futurism.
Brenda Frye, az Arizonai Egyetem csillagásza szerint az egész csapat egy emberként döbbent le, és mindenképpen ki akarták deríteni, hogy mi lehet az a három pont, ami eddig nem volt ott. Fyre és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy a Webb élvonalbeli gravitációs lencsézése hozta létre ezt a lenyűgöző hárompontos problémát. „A lencse, amely egy galaxishalmazból áll, amely a szupernóva és köztünk helyezkedik el, annak fényét torzítja. Ez ahhoz hasonlít, ahogyan egy hármas hiúságtükör három különböző képet mutat az előtte ülő emberről”.
Többszörösen is látható volt a szupernóva
Az előtérben lévő halmaz 3,6 milliárd fényévre van a Földtől. A jobb oldali nagyított régióban a H0pe szupernóva háromszoros képét láthatjuk (fehér szaggatott körökkel jelölve) a gravitációs lencsézés miatt. Európai Űrügynökség
„A Webb-képen ez a szemünk láttára mutatkozott meg, mivel a középső kép megfordult a másik két képhez képest, ami a gravitációs lencsézés eredménye. A H0pe képe végül ugyanazt a szupernóvát három változatban mutatta, mert a fény három különböző útvonalon haladt. „Mivel az útvonalak különböző hosszúságúak, a jelenséget a Webb megfigyelése során a robbanás során három különböző időpontban vették fel.” A késések értékei azonban meggyőző bizonyítéknak tűnnek az egyetemes tágulás sebességére, amelyet más néven Hubble-állandónak neveznek, mivel Edwin Hubble amerikai csillagász fedezte fel közel 100 évvel ezelőtt.
„A háromrétegű szupernóvaképek különlegesek, mivel a késések, a szupernóva távolsága és a gravitációs lencse tulajdonságai alapján a megkapjuk a Hubble-állandó értékét. A szupernóva az SN H0pe nevet kapta, mivel reményt ad a csillagászoknak arra, hogy jobban megértsék az univerzum változó tágulási sebességét.” A számok összeszámolása után Frye és kutatótársai megállapították, hogy a szupernóváról készült új Webb-felvételek mérései alátámasztani látszanak a Hubble-állandót – ez a megállapítás önmagában is izgalmas lett volna a hárompontos csoda nélkül is.
Mivel a H0pe Hubble-állandójának értéke megegyezik más mérésekkel a közeli univerzumban, a csillagász szerint ő és csapata valami „hatásosat” fedezett fel. A csapat most azt reméli, hogy a jövőben a James Webb teleszkóp segítségével még közelebbről is megnézhetik a távoli H0pe-ot és a hozzá hasonlókat.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
