80 évente ismétlődik ez az égi jelenség, de úgy tűnik, most hiába várjuk

Már a 19. században is megfigyelték a ciklikusan ismétlődő nóvát, és jó okunk van azt feltételezni, hogy legközelebb az idei évben következik be újra, a tudósok azonban sokkal jobban örülnének, ha az égi jelenség még váratna magára

A T. Coronae Borealis a mi naprendszerünktől mintegy 2600 fényévre található kettős csillagrendszer, ami ráadásul visszatérően (mintegy nyolcvan évente) produkál a fent leírthoz hasonló nóvákat. Ezek során a két csillag együttes fényessége a normális érték több mint tízezerszeresére növekszik, ami bőven elég arra, hogy a körülbelül egy hétig tartó égi tüneményt szabad szemmel is látni lehessen – derül ki az IFLScience cikkéből.

De mi is ez az égi jelenség pontosan?

A nóvákról „nagytestvéreik”, a szupernóvák hangzatosabb neve és nagyobb hírértéke miatt általában igen keveset hallhatunk. Ez a jelenség olyan kettős naprendszerekben jön létre, ahol egy fehér törpe és egy nagyobb, fiatalabb csillag kering egymás körül, és a fehér törpe hatalmas sűrűségével és nagyon erős gravitációs terével gázokat (elsősorban hidrogént) szív el nagyobb párjától. Amikor a kisebb csillag körül összegyűlt gáz mennyisége elér egy kritikus tömeget, beindulhat a fúziós folyamat, amely során a hidrogén héliummá alakul, ezt pedig olyan erős fényjelenség kíséri, hogy azt messziről is könnyedén megfigyelhetjük.

A nóva két kitörését 1866-ban és 1946-ban rögzítették, így az ismert ciklus alapján jó okunk van feltételezni, hogy a következő valamikor ebben az évben fog bekövetkezni. A kutatók már hosszú ideje várnak az égi jelenség újbóli megismétlődésére, hiszen több olyan mérésre is kínál lehetőséget, amit máskor nem lehetne elvégezni. Ennek ellenére a világ sok csillagásza most mégis azért drukkol, hogy a kitörés csak egy kicsit később, lehetőleg valamikor 2025 elején következzen be. Ezért a furcsa helyzetért, bármennyire furcsán is hangzik, pont a csillagok szerencsétlen „együttállása” tehető felelőssé.

Az Északi Korona csillagkép – a  T. Coronae Borealis helyzetét a nyíl jelöli
Forrás: Wikimedia Commons

A legfőbb probléma nem más, mint hogy egy mostanában történő kitörés esetén bolygónkról (különösen a déli féltekéről) gyakorlatilag nem látnánk semmit az égi jelenségből. A Föld tengelye ugyanis az évnek ebben a szakaszában éppen olyan szögben áll az említett nóvához képest, hogy az csak napközben látható magasan az égen, sötétedés után pedig, amikor meg lehetne figyelni, már csak nagyon alacsonyan látható a horizont felett. A csillagrendszer pályája az égbolton először jövő január környékén fog kedvezőbbre fordulni, de sajnos semmi garancia nincs arra, hogy a várva várt égi jelenség addig nem fog bekövetkezni.

A kutatóknak további aggodalomra ad okot, hogy a kitörés a korábbi becslésekhez képest már így is késésben van. Korábban ugyanis Bradley Schaefer, a Louisianai Állami Egyetem neves csillagásza az esemény legvalószínűbb bekövetkeztét idén február és szeptember közé tette, ez az időablak viszont éppen néhány napja zárult le.

Ezzel együtt persze fontos megjegyezni, hogy nagyon sok égi jelenség időpontját (néhány kivételtől, például napfogyatkozásoktól eltekintve) csak igen nagy pontatlansággal lehet megjósolni, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a T Coronae Borealis következő kitörése valóban csak a következő évben vagy akár még később következik csak be.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Mik azok az égrengések, és miért hallhatók egyre gyakrabban a világ különböző pontjain?

Új bolygót fedeztek fel a Földhoz legközelebbi, egyedülálló csillag körül