Harc a víz ellen: Innovációk az árvízvédelmi technológiákban

Az emberiségnek mindig is meg kellett küzdenie a különböző természeti katasztrófákkal, de az idő elteltével és technológiai fejlődéssel egyre hatékonyabb módszereket talált ki a természeti csapások megfékezésére.

Napjainkban az elmúlt tizenegy év legnagyobb dunai árhulláma vonul végig Magyarországon. Az idei védekezés sokkal gördülékenyebben zajlik, mint a 2013-as rekordárvíz idején. Magyarország a földrajzi és vízrajzi adottságai miatt fokozottan kitett az árvizeknek, egy rosszul kezelt csapás súlyos károkat tud okozni az ország mezőgazdaságában és lakott területeiben, olvasható az Országos Vízügyi Főigazgatóság oldalán. A modern technikának köszönhetően ma Magyarország már hatékonyabban képes kezelni az árhullám okozta veszélyt.

A drónnal készült felvételen a tetőző Duna Budapesten az Erzsébet hídnál 2024. szeptember 21-én. MTI/Máthé Zoltán

Az árvízvédelem egyik kezdeti, de egyben legfontosabb része a megelőzés. A modern technológiának köszönhetően már nem érkeznek teljesen váratlanul a hirtelen áradások és heves viharok, így több idő és lehetőség van a megfelelő előkészületekhez. Különböző informatikai alapú rendszerek, valamint a mesterséges intelligencia is segíti a közelgő katasztrófa felmérését. 

Modern technológiával az árvizek ellen

Ilyenek például a hidrológiai modellező rendszerek, amik képesek szimulálni a víz áramlását a folyókban, csatornákban és árapasztó rendszerekben. Az ilyen modellek, mint a HEC-RAS vagy a MIKE Flood, valós idejű adatokat használnak fel, hogy meghatározzák, mikor és hol alakulhatnak ki áradások. A mesterséges intelligencia is szerepet kap a védekezésben, mint például a Google AI alapú árvíz-előrejelző rendszere, ami különösen hasznos a folyók áradásának figyeléséhez. Az AI algoritmusok több forrásból származó adatok – például műholdas megfigyelések, időjárási vizsgálatok, történelmi folyóvízszint-adatok – elemzésével képesek előrejelezni, hol és mikor következhet be árvíz.

A Google mesterségesintelligencia-alapú fejlesztése Magyarországgal együtt nyolcvan ország csaknem 450 millió lakosát érinti.

A felméréseket és előkészületeket követően adódik a következő nagy feladat, fizikailag megfékezni az áramló víztömeget. 

Erre szolgálnak a különböző épített védekezési technikák, amik az évek során mind a felhasznált anyagok tekintetében és szerkezeti szempontból is fejlődtek. A modernkor számos szerkezetet és berendezést használ az árvízi védekezés céljából. A kezdetekben használt egyszerű föld- és fagátaktól a vasbeton szerkezetig jutott, majd a 20. század végére a modern hidrotechnikai megoldások, a mérnöki pontosság és a számítógépes tervezésnek köszönhetően a gátak már rendkívül komplex építmények lettek, amelyek képesek hatalmas víztömegek nyomásának is ellenállni.

Magyarország egyik legnagyobb gátja a tiszalöki vízlépcső, ami akár több ezer tonna nyomást is kibír.
A jól bevált gátrendszerek és elvezető csatornákon kívül hasznos modern berendezések a különböző vízszivattyúk, precíz víz- és szintmérőszerek, és automatizált zsilipek, elvezetőrendszerek. 

Úgyszintén a technológia vívmánya a különböző megfigyelő rendszerek alkalmazása, amik monitorozzák a gátak állapotát és a víz nyomását, ezzel megelőzve a régebben sokkal gyakoribb gátszakadásokat. 

Nagy szerepet kapnak a könnyűfémekből vagy acélból készült mobilgátak, amik gyorsan mozgathatóak és nagy területet képesek lefedni rövid idő alatt, illetve jó kiegészítésként szolgálnak a homokzsákos védekezés mellé. Dunaszekcsőnél például vízzel tölthető mobil gátat vetettek be, Szentendrén pedig újra felállították a 2013-ban telepített mobilgátrendszert.

Az automatikus és mobil árvízvédelmi rendszerek kombinációja rendkívül effektív és tartós védelmet biztosít, a kockázatbecslő és riasztó rendszerekkel, valamint mesterséges intelligenciával kiegészítve jelentős védelmet nyújt a lakosoknak és csökkenti a katasztrófa okozta károkat.

Vendégszerző: Csontos Bálint

Érdemes elolvasni:

• Ez a fekete homokos tengerpart az egyik legveszélyesebb úti cél
• Mik azok az égrengések, és miért hallhatók egyre gyakrabban a világ különböző pontjain?

Source: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Infostart, Kismarosi Kikiáltó