Az 5000 éves temetőben kétszer annyi nő volt, mint férfi
Régészek Dél-Spanyolországban egy olyan temetőt fedeztek fel, amelyben körülbelül kétszer annyi nő van, mint férfi, és senki nem tudja, miért.
A Panoría temető néven ismert temetkezési hely sziklakamrás sírok sorát tartalmazza. A lelőhelyet 2015 és 2019 között tárták fel, és olyan kollektív temetkezéseket tartalmaz, amelyekben összesen mintegy 55 ezer emberi csontvázmaradvány található – olvasható a Granadai Egyetem közleményében, amelynek kutatói a németországi Tübingeni Egyetem tudósaival közösen végezték a kutatást.
Túlnyomó női többség a temetőben
A csapat megállapította, hogy a maradványok legalább 91 személyhez tartoznak. A tudósoknak sikerült meghatározniuk közülük 44 nemét, és megállapították, hogy 27 nő és 17 férfi volt – írták a tudósok a Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A nemek közötti különbség a nem felnőttek között volt jelentősebb, a csapat egy fiút és 6 lányt talált. A felnőttek között 16 férfi és 21 nő volt. Ha a nem felnőtteket és a felnőtteket összeadjuk, akkor a teljes arányban kevesebb mint 2 férfi jut 3 nőre.
„A Panoría populáció rendkívül kiegyensúlyozatlan, a nőket előnyben részesítő demográfiai mintázatot mutat, amely nem magyarázható természetes dinamikával vagy rendkívüli és kiszámíthatatlan eseményekkel” – írták a kutatók a tanulmányban.
Honnan tudják, milyen nemű ember maradványait találták meg?
Az elhunyt nemének azonosításához a tudósok három különböző módszert alkalmaztak. Az egyik módszerrel a csontvázakat, különösen a medencét és a fejet elemezték, ugyanis a National Center for Biotechnology Information szerint a felnőtteknél legtöbbször látványosan eltér a formájuk. Néhány esetben megmaradt az elhunytak ősi DNS-e, így a csapat XX vagy XY kromoszómákat kereshetett. A harmadik módszerrel pedig a csontvázak fogzománcában található amelogenin peptideket vizsgálták. Ezeket a peptideket egy olyan gén kódolja, amely csak az X kromoszómán található, tehát a nőknél erősebb termelés mehet végbe.
A tudósok tanulmányukban megjegyezték, hogy az ősi DNS és a fogzománc elemzése nagyban hozzájárul a gyermekek és tinédzserek nemének meghatározásához, mivel a fiatalabb egyének nemét csontvázvizsgálat alapján nagyon nehéz, ha nem lehetetlen meghatározni.
Feltételezi a kultúrát
Miután azonban a csapat megtudta a ferde nemi arányt, nem tudták megoldani a rejtélyt, hogy miért volt olyan kevés fiú és férfi eltemetve. Lehetséges, hogy a matrilineáris vonal fontos volt ebben a társadalomban, és ez eredményezte, hogy több nőt temettek el a helyszínen, mint férfit – spekuláltak a tudósok.
A matrilineáris kultúrákban a nők elsőbbséget élveznek. „Lehetséges, hogy a vonalbeli leányok a rokonsági csoportban maradtak, míg a fiúk elmentek, hogy más rokonsági csoportokhoz csatlakozzanak (férfi exogámia)” – írták a kutatók a tanulmányban. Hozzátették azonban, hogy további kutatásokra van szükség ennek az elképzelésnek az alátámasztására.
A matrilineáris olyan szociokulturális rendszer, amelyben az utódanya (anya) szerepe domináns. Ebben a rendszerben a származás az anyán és nem az apán keresztül vezethető vissza. A matriarchátus ezzel szemben olyan rendszer, amelyben a nő a családfő, és ő irányítja a háztartás minden ügyét. A legtöbb matriarchális közösségben a matrilinearitást is ennek részeként gyakorolják. Néhány közösségben azonban, mint például a khasiknál és a garóknál, a matrilinátus és a patriarchátus egyszerre érvényesül, magyarázza a The Shillong Times.
Ha nincs logikus magyarázat, talán a kutatók hibáztak?
Amikor a temető használatban volt, a környéken élő emberek „földművelőként és mezőgazdászként éltek, kihasználva a közeli tájat” – mondta a tanulmány első szerzője, Marta Díaz-Zorita Bonilla, a Tübingeni Egyetem Őstörténeti, Kora- és Középkori Régészeti Intézetének bioarcheológusa a Live Science-nek küldött e-mailben. Elmondta, hogy ebben az időben a térségben kevés vagy semmilyen bizonyíték nincs a háborúskodásra.
Bár további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy miért temettek el lényegesen több nőt, mint férfit a Panoría temetőben, a tanulmányt jól kivitelezték – mondta Katina Lillios, az Iowai Egyetem antropológiaprofesszora, aki nem vett részt a vizsgálatban.
Ana Mercedes Herrero Corral, az Osztrák Tudományos Akadémia posztdoktori munkatársa szintén elismerően nyilatkozott a tanulmányról, különösen a csapat által alkalmazott technikákról. Corral „a gyermek-osteoarcheológia szakértőjeként” elmondta: „Ki kell emelnem a nem felnőtt egyének mintavételét ebben a munkában. Ezeknek az egyéneknek a biológiai nemét csontológiailag nem lehet azonosítani, és csak bizonyos analitikai módszerekkel lehet meghatározni”, olyan technikákat említve, mint az ősi DNS-elemzés és a fogászati peptidek.
Ezért „egészen a közelmúltig nem lehetett őket bevonni a nemek arányáról vagy akár a nemek közötti különbségekről szóló tanulmányokba” – mondta Corral. Hozzátette, hogy kíváncsian várja a csapat által végzett jövőbeli kutatásokat.
Ez is érdekelhet:
