Eddig nem ismert dinoszauruszt fedeztek fel 138 millió évvel ezelőttről
Az Emiliasaura alessandrii nevű dinoszaurusz a mai Patagónia területén élt a kora kréta korszakban, nagyjából 138 millió évvel ezelőtt.
Dr. Rodolfo Coria, a nemzetközi tanulmány vezető szerzője szerint „a korai kréta kori dinoszauruszok ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy betekintést nyerjünk azoknak a kládoknak az evolúciójába, amelyek a fiatalabb kréta kori faunákra jellemzőek. A dinoszauruszok diverzitása a jura és a kréta kor határának környékén egy egyedülálló fejezetet képvisel, amelyet több jelentős vonal kialakulása jellemez. A kréta legkorábbi időszakában a dinoszauruszok sokféleségéről azonban – különösen Dél-Amerikában – kevés ismeretünk van.”
Így nézhetett ki a Emiliasaura alessandrii körülbelül 138 millió évvel ezelőtt. Ddinodan
A Cretaceous Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Emiliasaura alessandrii a Rhabdodontomorpha, a korai iguanodontia – a legváltozatosabb és legelterjedtebb növényevők – dinoszauruszok csoportjába tartozott. Ezt a csoportot az Európából és a Gondwana szuperkontinensről származó, kisebb-nagyobb növényevők alkotják, írja a Sci.news.
A paleontológusok szerint „az Emiliasaura alessandrii az első Rhabdodontomorpha Dél-Amerikából, és jelenleg a klád legidősebb és legprimitívebb tagja. Ez az új faj egy változatos kora kréta kori – azon belül is valangini időszakból származó – összetétel részét képezte, amelyhez diplodocidák és dicraeosaurida szauropodák és carcharodontosauridák is tartoznak.”
Az Emiliasaura alessandriiból két megkövesedett példányt találtak, amelyeket az argentin Mulichinco-formáció lelőhelyeiről és rétegtani szintjeiről gyűjtöttek. A kutatók közleménye szerint a holotípusos példány tartalmaz egy lapocka, egy felkarcsontot és egy teljes jobb hátsó végtagot, míg a paratípusos példány csigolyaelemeket, vérboltozatokat, egy hiányos medencét és csaknem teljes hátsó végtagokat őriz.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére
