Intő jeleket láttak a Nagy Kék Lyukba alámerülő felfedezők

A Nagy Kék Lyuk a Karib-tenger egyik fő látványossága – a felfedezők azonban aggasztó dolgokat találtak benne.

Belize egy apró ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tengeren, mindössze 400 ezres lakossággal, de egy világhírű természeti képződménnyel. A Nagy Kék Lyuk az ország egyik leghíresebb látványossága, és kétségkívül a világ egyik legjobb búvárhelye. Ez egy természetes víznyelő, amely nagyjából 300 méter széles és 125 méter mély. Az űrből nézve a lyuk közepe mély tengerészkék színű, amely kiemelkedik az akvamarin színű víz és a fehér homokos strandok tengeréből, írja a Travel+Leisure.

A víznyelő az utolsó jégkorszak idején, valamikor 25 000 és 100 000 évvel ezelőtt keletkezett (bár egyes szakértők szerint akár 150 000 éves is lehet), és később az emelkedő óceánszint elöntötte. A világ egyik legnépszerűbb búvárhelye, amelyet Jacques Cousteau tett híressé, aki az 1970-es években látogatott el ide, és a világ egyik legjobb búvárhelyének nevezte.

A jégkorszak mestermunkája

Az ehhez hasonló kék lyukak a negyedidőszaki eljegesedés maradványai, amikor a tengerszint több mint 100 méterrel alacsonyabb volt, mint ma. Mészkőbarlangként kezdte életét, de a tengervíz emelkedésével elárasztották. Végül a víz súlya alatt a mennyezet beomlott, és egy gödröt tárt fel a tengerfenéken belül.

A Nagy Kék Lyuk a Belize-i Korallzátony Rezervátumrendszer része, amely az UNESCO világörökség része, és amelyet Charles Darwin „a Nyugat-Indiai-szigetek legcsodálatosabb zátonyaként” jellemzett. A terület számos egyedülálló korallfajnak ad otthont – nem is beszélve más állatokról, mint a nyugat-indiai lamantin, a zöld teknős, a karvalyteknős, a homoki teknős és az amerikai krokodil -, és mágnesként vonzza a turistákat, a búvárokat és a búvárkodni vágyókat.

Mit rejt a Nagy Kék Lyuk?

A víznyelőbe leereszkedve cseppkövek maradványait láthatjuk, geológiai jellegzetességeket abból az időből, amikor ez a barlang még a szabad levegőn volt. Azt mondják azonban, hogy a Nagy Kék Lyuk belsejében nem sok vadon élő állatot lehet látni – legalábbis ami az élővilágot illeti.

A kék lyuk alján ugyanis nincs oxigén. Az oldott oxigén szintje nullára csökken a hidrogén-szulfid réteg alatt, amely mintegy 90 méter mélyen fekszik a lyukban, és gyakorlatilag egy láthatatlan gátat képez. E lakhatatlan körülmények következtében a tengerfenéken halott tengeri élőlények „temetője” található, amelyek valószínűleg túl mélyre merültek és megfulladtak.

Intő jelek

A Nagy Kék Lyuk egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott expedícióját 2018-ban Richard Branson brit milliárdos, Fabien Cousteau óceánkutató és Erika Bergman, a National Geographic felfedezője végezték. Branson a blogján az útról írva megjegyezte, hogy a Nagy Kék Lyuk földtana szemléletes emlékeztetőül szolgált arra, hogy az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése milyen pusztítást hozhat a világra.

„300 láb [91 méter] mélyen láthattuk a változást a sziklában, ahol korábban szárazföld volt, majd tengerré változott. Ez volt az egyik legszembetűnőbb emlékeztető az éghajlatváltozás veszélyére, amit valaha láttam” – írta Branson.

Azt is megjegyezte, hogy a csapat a modern világ egy másik csapásának, a műanyagszennyezésnek is látott némi bizonyítékát. „Sajnos műanyag palackokat láttunk a lyuk alján, ami az óceán igazi csapása” – tette hozzá.

A kép csak illsuztráció. Photo by Naja Bertolt Jensen on Unsplash

Többen belehaltak a veszélyes küldetésbe

Nem tudni, hány ember vesztette életét a Nagy Kék Lyukban, de Bergman korábban felvetette, hogy három emberről tudnak, akik felfedezés közben tűntek el. Tragikus módon úgy véli, hogy ezek közül két holttestet láttak a 2018-as expedíció során Bransonnal. A csontvázak a mai napig ott vannak.

„A Kék Lyukban eltűnt három ember közül kettőbe belebotlottunk, így megtaláltuk néhány ember nyughelyét, és tiszteletteljesen tájékoztattuk a belize-i kormányt arról, hogy hol találtuk meg őket, és mindenki úgy döntött, hogy nem próbálkozunk semmilyen kiemeléssel. Nagyon sötét és békés odalent, hagyjuk, hogy ott maradjanak” – mondta Bergman a Business Insidernek egy 2020-as interjúban.

Ez is érdekelhet:

• Ez a halálos gomba már évezredek óta veszélyt jelent az emberekre
• Hibernáció: Miért nem tudnak az emberek téli álmot aludni?