Ilyen volt a legénység élete az 500 éve elsüllyedt Tudor hadihajón talált csontok alapján
Az angol hajóroncsból előkerült, jól megőrzött csontok a Mary Rose nevű, tragikus sorsú Tudor-kori hajó legénységének életéről mesélnek, emellett pedig fontos ismereteket nyújtanak a csontok kémiai változásairól, amelyek a modern orvosi kutatásokban is hasznosak lehetnek.
Tudor hadihajó maradványai tárják fel a múltat
A Mary Rose a Tudor flotta egyik legnagyobb hadihajója volt VIII. Henrik uralkodása alatt, és 1545. július 19-én süllyedt el egy francia támadás során. A balesetkor több száz ember tartózkodott a hajón, amikor az a Solent tengerszorosban, a Wight-sziget és Nagy-Britannia szárazföldi része között elsüllyedt.
1982-ben a hajó törzsét, műtárgyakat és 179 legénységi tag csontjait hozták felszínre – számol be a CNN. A hajótestet és a 19 ezer tárgyból álló gyűjteményt az angliai Portsmouthban található Mary Rose Múzeumban állították ki, a kutatások pedig a Tudor-kori hajó legénységének életmódját és identitását hivatottak feltárni.
A kutatók 12 férfi kulcscsontját elemezték, akik 13–40 évesek voltak, amikor meghaltak a Mary Rose-on. Vizsgálják, hogy a férfiak hajón végzett munkája hogyan befolyásolta csontjaik kémiai összetételét. A csapat az öregedés jeleit és a domináns kéz használatát is kereste.
„A csontok kémiai ismeretének bővítése kulcsfontosságú a csontjaink öregedésének megértésében, valamint az egészségügyi állapotok hatásának vizsgálatában” – mondta Dr. Sheona Shankland, a Lancasteri Orvosi Iskola munkatársa.
A Mary Rose titokzatos múltja is figyelemre méltó. VIII. Henrik 1510-ben jóváhagyta két új hajó építését, amelyek közül a Mary Rose a király kedvencévé vált. A hajó részt vett a francia flotta ellen indított harcokban, ám végül 1545-ben csatában elsüllyedt.
Dr. Alex Hildred, a kutatás társszerzője elmondta, hogy a hajó a jobb oldalára dőlt, víz zúdult be a fedélzetre, a fent rekedt 500 ember közül pedig csupán néhányan élték túl a balesetet.
A kutatás során használt Raman spektroszkópia lehetővé tette a csontok kémiai összetételének vizsgálatát. Az elemzés során megfigyelték, hogy a csontok ásványi anyag- és fehérjetartalmának aránya az öregedéssel változik. A változások a jobb kulcscsonton voltak a legszembetűnőbbek, ami arra utal, hogy a legénység tagjai a jobb kezüket részesítették előnyben, ami a középkori Angliában a balkezesekkel szembeni előítéletek miatt kényszerű volt.
Shankland szerint a kutatás nemcsak a Tudor-kor tengerészeinek életét világítja meg, hanem a modern tudományos vizsgálatokhoz is hozzájárul az öregedéssel kapcsolatos csontbetegségek, például a porckopás (osteoarthritis) megértésében. Richard Madgwick, a Cardiffi Egyetem professzora kiemelte, hogy a kutatás új megvilágításba helyezi a legénység életét, és hangsúlyozta, hogy a módszer szélesebb kontextusban is alkalmazható.
Shankland a következő lépésként a hajón szolgáló íjászok maradványait kívánja vizsgálni, hogy megtudja, a gerincükön látható-e az általuk végzett egyedi mozdulatok nyoma.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi alapján nevezik el a budapesti utcaneveket?
Már az ókorban is használtak „gépfegyvereket”, és bizonyítékot is találhattak rá
Teljesen máshogy forog a Titan légköre, mint maga a hold
Idén is remek gyermeknapi programok várnak a Vasúttörténeti Parkban
Próbáltak menekülni, egymást ölelték, jajgattak, sírtak, de a Vezúv nem kegyelmezett: ma is láthatóak Herculaneum halottai az ókori város kikötőjében
Magyarország harmada elsivatagosodhat egy új kutatás szerint
