Idegen eredetű anyagokat is találtak a villenai kincsben
Egy kupac bronzkori aranykincs között két rozsdás tárgy lehet az igazi érték. A kutatók állítása szerint ugyanis egy tompa fényű karkötő és egy arannyal díszített üreges félgömb nem a földből bányászott fémekből készült, hanem meteoritok szállították hozzájuk az alapanyagot.
Salvador Rovira-Llorens, a spanyol Nemzeti Régészeti Múzeum egykori munkatársának vezetésével végzett tanulmány eredményei ami arra utalnak, hogy az ibériai fémmegmunkálás technikái több mint 3 ezer évvel ezelőtt jóval fejlettebbek voltak, mint korábban gondolták.
A villenai kincs, amely 66, főként aranyból készült tárgyból áll, több mint 60 évvel ezelőtt, 1963-ban került elő a mai Alicante területéről, azóta pedig az Ibériai-félsziget és egész Európa egyik legjelentősebb bronzkori aranyműves alkotásaként ismert.
A kollekció korának meghatározása azonban két tárgy miatt nem volt egyszerű feladat, derül ki a Science Alert beszámolójából. Egy üreges félgömb, amely egykor egy jogar vagy kard markolatának része lehetett, és egy torque-szerű karperec kilóg a sorból, mivel megjelenésük alapján olyanok, mintha vasból készültek volna.
Rejtély övezte a villenai kincset
Az Ibériai-félszigeten a vaskor – amikor a bronzot lassan felváltotta a vas – körülbelül Kr. e. 850-ben kezdődött, ám a villenai kincs aranytárgyainak kora Kr. e. 1500 és 1200 közé tehető, ezért a kutatóknak rá kellett jönniük, hogyan illeszkedhetnek ezek a tárgyak a gyűjteményhez.
A vas azonban nem csak a föld mélyéből származhat: világszerte akadnak olyan pre-vaskori tárgyak, amelyek meteoritok által hozott fémből készültek.
Ezekre talán a leghíresebb példa Tutanhamon fáraó meteoritvasból készült tőre, de más fegyvereket is készítettek a különleges alapanyagból a bronzkorban, amelyek akkoriban is szinte felbecsülhetetlen értékűnek számítottak.
A meteoritokból kinyert vas és a Földön található között pedig jól kimutatható különbség is van, ugyanis a meteoritvasban jóval több a nikkel, mint a földi vasércben.
A kutatók engedélyt kaptak a helyi múzeumtól, hogy a két tárgy nikkeltartalmát megvizsgálják. A minták összetételét tömegspektrométerrel elemezték.
Annak ellenére, hogy a korrózió jelentősen megváltoztatta a tárgyak anyagának összetételét, az eredmények azt mutatták, hogy a félgömb és a karperec is meteoritvasból készült. Így a két tárgy kora egyértelműen a kincs többi részéhez illeszthető: Kr. e. 1400 és 1200 közötti időszakra tehető.
A kutatók szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a villenai kincs félgömbje és karkötője jelenleg az első olyan tárgyak az Ibériai-félszigeten, amelyeket meteoritvasból készítettek, ami összhangban van a késő bronzkori kronológiával, megelőzve a földi vas elterjedt előállításának kezdetét.
A tárgyak rossz állapota miatt a teszteredmények nem véglegesek, de a kutatók szerint léteznek olyan új, nem-invazív technikák, amelyek pontosabb adatokat adhatnának, ezáltal pedig megerősíthetik a jelenlegi eredményeket.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében