A világ legősibb írása 5500 éves, és nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent

A kínai írásrendszert sokan ideografikusnak nevezik: úgy vélik, minden jel egy-egy fogalmat, legyen az elvont vagy konkrét, képvisel. Ez néhány kínai írásjegyre valóban igaz, de valójában a többségük logogram, amelyek egy-egy szót vagy annak egy részét jelképezik.

Ha azonban visszatekintünk ezeknek a szimbólumoknak az eredetére, és más olyan ázsiai nyelvekére is, amelyek kínai szókincsből merítenek, kiderül, hogy némelyik még korábban képjelek formájában létezett, tehát a tárgyakat ábrázolta. Ez nemcsak Kínára igaz, mivel úgy tűnik, hogy minden írásrendszer képírásként, úgynevezett protoírásként indult, legalábbis az eddig ismert legrégebbi szövegek szerint.

A legősibbet közülük, a Kis-táblát a mai Irak területén található egykori sumér városban, Kisben találták meg, és bizonyos szempontból még ma is értelmezhetők a jelei, pedig már több mint öt és fél ezer évesek. Az IFLScience szerint a táblán lévő írás pusztán képírásos, és egyfajta átmenetet képez a protoírás és a fejlettebb ékírás között.

A Kis-tábla, amely nagyjából 5500 éves lehet. José-manuel Berrito

Az ékírást, amelyet az Open Culture korábban bemutatott, az ókori babiloniak különböző célokra, például térképek jelölésére és ételreceptek rögzítésére is használták.

Az Archaeology magazin szerint az ékírás Kr. e. 3200 körül fejlődött ki Uruk városállamban, a mai Irak területén, és az volt a célja, hogy a sumér írnokok tranzakciókat rögzítsenek vele. Az írás jeleit nádhegyű írópálcával készítették, amely ék alakú lenyomatokat hagyott agyagtáblákon.

Ez a legkorábbi írásrendszer több mint 3000 éven át szolgálta számos kultúra írnokait különböző nyelvek, például az akkád – Asszíria és babiloni birodalmak hivatalos nyelve – kőbe vésésére.

Az ékírást a Scheil dinasztikus tábla megalkotásához is használták, amely Kr. e. 2000 körül keletkezett. Ennek köszönhetően tudhatjuk, hogy a tábla egy történelmi szöveget tartalmaz, amely a sumér városok különböző uralkodóinak nevét sorolja fel.

Azt azonban fontos tudni, hogy a Scheil táblát néha szintén Kis-táblának nevezik. Az eredeti Kis-tábla alkotója számára – aki mintegy kétezer évvel korábban élt – azonban az ékírás és az általa lehetővé tett civilizációs fejlődések még ismeretlenek voltak.

Bár képírásos szövegét sosem fogjuk pontosan megfejteni, vagy egy ismert nyelvhez kötni, az Open Culture humorosan megjegyzi, hogy legalább az kiderült a “szövegből”, hogy szerzője a miénkhez hasonló végtagokkal rendelkezett.

Érdemes elolvasni:

• Idegen eredetű anyagokat is találtak a villenai kincsben
• Ledöbbentette a kutatókat az ősi csontváz, amelyet 8 emberből állítottak össze
• Várkútba dobott csontváz: megoldódott a 800 éves, szívszorító rejtély